Jókai Mór mindig ott volt velünk a családi asztalnál. Nem a róla elnevezett bableves gyakoriságára gondolok, bár felmerülhetne ez is. De a húgomra is másként gondolnék, ha nem lenne a százhúsz éve, 1904. május 5-én elhunyt író. Legalábbis biztosan nem Az arany emberben felbukkanó Timéa nevét viselné. Jellemző, hogy miközben a szerző által kreált magyar névként tekintünk rá, a regényben ő a török Ali Csorbadzsi lánya. Neve pedig a görög Euthümia névből származhat. Csak egy ékezetet kellett áthelyezni, hogy a törökös hangzás magyarra váltson. Jókai ebben is tökéletes volt.
Cserna-Szabó András idézi a Mérgezett hajtűkben Császár István egyik elbeszélésének rétorát: „ő a mesemondó, aki egyszerűen kitalál / egy egész országot megmagyarosított / hát itten... itt svábok voltak meg minden fene / de aztán elolvasták Jókai regényeit, hogy milyen szépek azok a magyarok, milyen derekak, milyen fasza legények... bocsánat a kifejezésért... és akkor azt mondták: ej, az istenit! Akkor mi is magyarok vagyunk!” Nem meglepő, hogy Jókai a magyar irodalom szimbolikus alakjává vált. A jelentősége lett az egyik legnagyobb hátrányává is. Tetemes életműve ellenére két-három művet olvasunk tőle, azokat is jellemzően általános iskolában.
Cserna-Szabó András: Nekem éppen ez a Balkán
Az író a várbeli kincskeresésről, Rózsa Sándor kegyetlenségéről és a hunok „igaz történetéről”. Interjú!
Jókairól ezért jellemzően a kötelező olvasmányok kapcsán folyik a vita. Van-e köztük helye A kőszívű ember fiainak vagy Az arany embernek? Túl poros a nyelvezete? Mennyire tudunk belehelyezkedni a világába? Legutóbb azután alakult ki vita, hogy Tóth Krisztina a nőalakok ábrázolása miatt felvetette, szerinte nem kellene kötelezőként olvastatni Az arany embert. „Mert mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat, és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér” – foglalta össze 2021 februárjában a Könyves magazinnak.
Az élénk diskurzusnak még örülhetnénk is, annak viszont kevésbé, hogy az írónőt méltatlan támadások is érték a véleménye miatt. Száműzzük Jókait a közéletből – fogalmazta meg eközben korábbi véleménycikkünkben Pápay György kolléga. A provokatív felszólítás mögötti elképzelés épp arról szólt, hogy a szerzőről irodalmi, nem pedig politikai vitákat kellene folytatnunk. De lehet-e valójában közéletileg is aktuális Jókai? Mit érdemes ma olvasni tőle, és hogyan? Írókat és szerkesztőket kérdeztünk erről.
• Mit hiányol a Jókai-értésből Cserna-Szabó András? Miket hasonlít a 3D-s moziélményekhez Turi Tímea?
• Mely hozzáállást tartja kártékonynak Szécsi Noémi? És méltatlannak Smid Róbert?
• Mit gondol a kötelező olvasmányok körüli vitákról Vida Kamilla és Hansági Ágnes?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
