Egyensúlyozni kell, hogy valóban kedvező folyamatok induljanak a magyar gazdaságban

Azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatszintet a tavaly ősz óta érvényben lévő 18-ról 17 százalékra csökkentette, a remények szerint kamatcsökkentési ciklus indult meg. Október 14-én azért történt óriási kamatemelés, mert a hosszú évek elhibázott gazdaságpolitikája miatt amúgy is gyenge forint árfolyama előző nap átlépte az euróval szembeni 434 forintot.

A jegybank drasztikus lépése meg is állította a forint gyengülését. Mostanra nyugodott meg a helyzet annyira, hogy az MNB hosszas előkészítés után a kamatszint egy százalékpontos csökkentése mellett döntött. Ha megfontoltan lépeget tovább a jegybank, és a kormány valóban nem enged a lobbiérdekeknek, akkor az év végére valóban egy számjegyű lehet az infláció, és talán a forint árfolyama sem látja kárát a kamatszint csökkenésének. Ennek azonban feltétele, hogy számottevően magasabb legyen a hazai kamatszint, mint a régiós országoké, hogy továbbra is forintban tartsák megtakarításaikat a befektetők. Egyelőre azonban még nagyon a folyamat elején vagyunk, nagyon sok a bizonytalansági tényező, ezért nehéz bármi biztosan mondani.

• Mikorra érhető el a kívánatos, három százalékos kamatszint?
• Segítheti-e a gazdasági növekedést a most indított kamatcsökkentési ciklus?
• Mi lehet a következménye, ha a jegybank megfontolt politikájának keresztbe tesznek az elszabadult lobbiérdekek?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap június 2-án megjelent, 2023/22. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!