Szűkszavú falusiak, hallgatag hivatalok – nem csak az erdő csendje rejti a Nadap mellett tervezett beruházásokat. Szitáló köd borul október utolsó reggelén a Fejér megyei községre. A keskeny főutca ötven méter után semmibe vész, távolabbról csak a házak kontúrja dereng. Nagy a csend, a fákról hulló harmat dobolását is hallani. Csendesek a nadapiak is. Legalábbis arról nem szeretnének beszélni, amiről faggatom őket.
A közelmúltban országos visszhangot kapott a 24.hu értesülése: egy vadászszervezet, a Tradicionális Vadásztársaság jelentős területet kerítene le a Nadap és Lovasberény melletti állami erdőgazdaságból, hogy közel 700 hektárra bővítsék ki a lovasberényi vadaskertet. A hírportál úgy tudja, a szervezet ehhez meg is kapta a környezetvédelmi engedélyt, és dolgoznak a további hatósági jóváhagyások beszerzésén. Mindez jelentős változást jelentene Nadap életében, ami a lezárással lényegében területének negyedét és jelöletlen, de gyakran látogatott turistaösvényét is elveszítené. Az erdő éppúgy a település életének szerves része, mint a híres szintezési ősjegy vagy a templom, ahol Vörösmarty Mihályt keresztelték.
• Mekkora területet foglalna le Nadapból a Pintér Sándorhoz közeli vadászszervezet, és mivel indokolják az erdő lekerítését?
• Mit gondol erről a falu polgármestere?
• Miért tűnik irreálisnak a vadásztársaság terve?
• Milyen kapcsolat köti össze a vadászokat az erdőben rejlő egykori kormányüdülővel, melyet most is éberen őriznek?
A teljes cikket a Magyar Hang november 11-én megjelent, 2022/46. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
