Karácsonyi asztal

Nem sok az idő már addig. Várjuk, és még gondolni is jó arra, amit enni fogunk. Az ünnep előestéjét, azaz Ádám-Éva napját, ahogy nálunk nevezték, mindig nagy gonddal, szűk családi körben tartottuk meg. A baráti összejövetelek, nagycsaládi vacsorák felénk nem voltak divatosak, már csak azért sem, mert nagyanyám mondása ott lebegett felettünk: karácsonykor mindenki legyen otthon! Azaz szűk családja körében.

Otthon voltunk, aztán másnap – rendszerint hatalmas hóban – apánkkal mi, gyerekek, kimentünk a tanyára a nagyszülőkhöz. Át a hatalmas legelőn, a szűz hóba vágva mentünk, nem ritkán térdig havasak lettünk. Ott a világ legjobb reggelije várt: héjában sült krumpli, megmelegített, kicsit átsütött tepertő, ecetes almapaprika, házikenyér. Rengeteget lehetett ebből enni. De volt az előző esti halászléből is, immár kocsonya állapotában. Édességre nemigen emlékszem, az pár nap múlva jött, a szilveszteri rétes, legalább tízféle töltelékkel. Addig csak diós, mákos kalács, esetleg mézes pogácsa.

A karácsonyi ebéd elkészítése egy nappal korábban kezdődött, amikor is apám beállt a sorba a hentesnél, halért. Sok mindenért sorba kellett állni ott, falun a nagyobb ünnepek előtt, kenyérért, túróért. De általában jutott mindenből mindenkinek. A pontyot szépen hazahozta, azt betettük valami vízzel teli edénybe, és várakozott szegény a rossz sorsára. Megfelelő időben apám fejbe vágta – sosem szerette ezt a műveletet –, majd anyám előkészítette, kibelezte, feldarabolta és besózta. Így állt egész éjjel hideg helyen. Ebből készült a halászlé, én is itt tanultam a módját.

Mindent megjegyeztem, és kissé meglepődve látom, érzem anyám mozdulatait a magaméiban. Ugyanúgy készítem az ételt, még ha ez nem is tudatos feltétlenül.

• A vacsora nálunk ugyanaz, mint gyerekkoromban volt a faluban
• Az almát a családfő annyifelé vágja, ahányan körülülik az asztalt, hogy továbbra is együtt maradjanak
• Ahogyan a gyermekeimnek mondom erről: befőttet készítek a történtekből, amit majd ínséges időben elő-előveszek

A teljes cikket a Magyar Hang december 22-én megjelent karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!