Ki ne ismerné az Avraham Bogatir hét napját? Na jó: ki ne hallott volna róla? Talán a címbeli név is teszi, talán a tényleges világirodalmi siker, hogy ha valakinek említjük, külföldi szerzőre kezd gyanakodni. Az épp száz éve, 1925. május 10-én született Kardos G. György neve kevesebbeknek ugrik be. Miközben fotóiról is rögtön ráismerhetünk, visszatérő szereplője kedvenc antológiáinknak, a kor egyik megbecsült szerzője. Elfeledték? Olvassák még fő művét?
Egészen 1970-es haláláig vezette olvasónaplóját a hányatott sorsú parasztíró, Veres Péter. A Kádár-korral végül kiegyező szerzőtől nem is utolsó munkái a legfontosabbak, a nyugati kulturális hatásokat bíráló írásait érdemes fenntartásokkal forgatnunk. Irodalmi ízlését viszont nyilvánvalóan nem vesztette, foglalkozott akár Madáchcsal, Panait Istratival vagy épp Solohovval. Netán az Avraham Bogatir hét napjával.
Kardos ekkor már túl volt a negyvenen, nehéz lett volna fiatal íróként elszámolni. Mégis ez jelentette első, egyben legnagyobb sikerét, mely a világhírt is meghozta a korábban kőművesként, illetve rádiós és színházi dramaturgként dolgozó írónak. Kardos G. már egy másik kor gyermeke volt, mint a Horthy-érában befutott népi író. Neki felnőtt élete a bori munkatáborban indult, ahonnan végül a partizánok szabadították ki. Édesapja, Kardos István hírlapíró a buchenwaldi koncentrációs táborban vesztette életét.
• Miben érzékelte a saját munkásságával való párhuzamot Veres Péter?
• Milyennek érzékelték Kardos G. emlékezetét a kétezres években?
• Mit idézett Kardos G. György végrendeletéből Békés Pál?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
