„Lesz egy ún. református egyetem, ahol Arany Jánossal nem szabad többé foglalkozni”

Közel kéttucatnyi bölcsész szakot szüntet meg a forráshiányra hivatkozó Károli Gáspár Református Egyetem. A kampuszépítés fontosabbá vált a magyartanárok képzésénél is.

Aggodalom és bizonytalanság – több száz hallgató és sok oktató küzd ezekkel az érzésekkel a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) bölcsészkarán. Az egyházi fenntartású intézmény a napokban jelentette be, hogy 18 szakot és posztgraduális képzést vezetnek ki fokozatosan a karon. Többek között a diszciplináris magyar nyelv és irodalom, az irodalom- és kultúratudomány, a filozófia, a művészettörténet, valamint a dráma- és médiaismeret induló tanárképzései szűnnek meg szeptembertől – ezzel közvetve két egyetemi központ (Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet) alól bontják el a tartópillérnek számító szakokat.

A Károli közleményében forráshiánnyal, változó „hallgatói igényekkel” magyarázta a bezárásokat (erre tavasszal az egyetem jogi karán is volt már példa). A BTK-s tanulói létszám 10 év alatt a másfélszeresére, 9 ezer főre bővült, ám bevételeik nem nőttek a vállalt feladatokkal, ezért inkább olyan szakokat indítanak, ami iránt van kereslet. Például koreai nyelvi szakirányt vagy „rekreációs és életmód-alapképzést”, amely után a KRE szerint nagy az érdeklődés. Mindez azonban nem vigasztalja a mintegy 300 bölcsészt és több tucat tanárt, akik menet közben tudták meg: egy-egy kihalásra ítélt károlis szak utolsó bölényeinek számítanak. Ez a tudat akkor is szorongató, ha a kifutó évfolyamok az intézményi ígéret szerint a felvételinél érvényes keretek között fejezhetik be tanulmányaikat.