Az orosz-ukrán konfliktus kiéleződésekor magyar szempontból mindig fontos kérdés, hogy ez érinti-e és ha igen, miként az Ukrajnában élő magyar kisebbséget. Ugyan Kárpátalja az ország másik végén van, a kelet-ukrajnai helyzet fokozódásakor az elmúlt évtizedben többször is azt lehetett tapasztalni, ha Kijev bekeményít az országban élő – a becslések szerint jelenleg úgy 7 milliós – orosz kisebbséggel szemben, akkor a megszokottnál is keményebb a legnyugatibb megyében élő mintegy 125 ezres magyarsággal szemben is.
Megkérdeztünk hét Kárpátalján élő magyart arról, hogy az orosz-ukrán konfliktus újbóli kiéleződése hogyan hat a kárpátaljai magyarokra, miként csapódnak le az események náluk, milyen hatással van a közbeszédre, egyáltalán, hogy látják a helyzetet. S noha teljesen eltérő hátterű, végzettségű és más-más területen dolgozó megszólaló válaszolt a kérdéseinkre, mégis, több ponton is szinte teljesen megegyezett a válaszuk. Ami talán a legfontosabb, kivétel nélkül mindegyik forrásunk úgy véli, hogy klasszikus értelemben vett háború nem lesz. Azaz, nem számolnak az orosz reguláris erők frontális támadásával.
• Mennyire akar elmenekülni a helyi magyarság, egyáltalán milyen a hangulat ebből a szempontból?
• Félelem és bizonytalanság ugyanakkor most is érezhető. Mik ennek az okai?
• Mi a helyzet a katonai behívókkal?
• A megkérdezett kárpátaljaiak szerint ki fokozza, élezi a helyzetet? Oroszország? Amerika? Ukrajna?
• Hogy látják a Kárpátalján lakók, van-e az eszkalálódó kelet-ukrajnai helyzetnél égetőbb?
A teljes cikket a Magyar Hang február 18-án megjelent, 2022/8. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
