Mennyire tartozunk valójában a Nyugathoz, mi közünk a Kelethez?

Mennyire tartozunk valójában a Nyugathoz, mi közünk a Kelethez?

Orbán Viktor aláírja a hazánk NATO-szövetségét megerősítő washingtoni nyilatkozatot 1999 áprilisában (Fotó: Reuters)

Kiviszi-e az EU-ból a Fidesz Magyarországot? – a kérdés az újabb kétharmad óta még élénkebben merül fel; a találgatások nyomán sokakban a kivándorlás gondolata is megfogant. Mennyire tartozunk valójában a Nyugathoz, mi közünk a Kelethez? A maihoz hasonló politikai ingadozásra a magyar múltban bőséggel találunk példát.

Alig egy hónappal a Fidesz elsöprő választási sikere után „Volner János” megalakította az EU-ból való kilépést megcélzó Huxit Pártot. Nyomban el is kezdtük találgatni, hogy mit akar az új minipárttal a hatalom. Még inkább ráhangolnák a választópolgárokat az uniótól való eltávolodás gondolatára? Aztán eltelt egy kis idő, és Navracsics Tibor az uniós források felhasználásáért felelős miniszterként tért vissza Orbán Viktor kormányába, a miniszterelnök pedig programbeszédében kemény bírálatba csomagolva kijelentette, hogy „Magyarország az Európai Unió tagja, és érdekünk, hogy (a következő évtizedben) az is maradjon”. Mindez persze a mai rendszer kommunikációs módszereit látva önmagában nem sokat jelent.

• Hogyan is alakult történelmünk során a Nyugat és Kelet kérdése?
• Milyen események sodortak közelebb a Kelethez?
• Mi volt vonzó a Nyugatban?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!