A keleti nyitás jegyében pár éve új lendületet kapott az évszázados turáni-magyar gondolat, 2018-ban pedig megfigyelőként csatlakoztunk a Türk Államok Szervezetéhez. – Ezeknek a népeknek a magyarság egy sajátos, nyugatra került és ott a lábát megvető rokon. Ez benne van a türk államok oktatási rendszerében, alapfokú tankönyveikben már az 1880-as évek óta – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában a Türk Államok Szervezete budapesti képviseletének vezetője.
Hóvári János szerint fontos történelmi örökségünk a türk rokonság a hozzá kapcsolódó vitákkal és ellentmondásokkal együtt. Szavai szerint lehetővé kell tenni a magyar fiatalok számára, hogy ha érdekli őket a terület, tanulhassanak róla, emellett támogatják a középiskolai török nyelvoktatást is.
Szóba került az interjúban az is, hogy „az EU intézményeiben nincs mindig megfelelő és naprakész ismeretanyag ennek a térségnek a valós helyzetéről és mélységi problémáiról”. Hóvári János szerint így nehéz megérteni, hogy az ottani történések menynyiben következményei egy több évszázados történelmi lemaradásnak, amelyek hátterében az orosz kolonizálás, szovjetizálás és egyéb okok állnak.
• Nem kezdi-e ki nyugati orientációnkat, V4-ekkel való kapcsolatainkat a sűrűn hangoztatott keleti kötődés, főként az ukrajnai háború árnyékában?
• Hogyan képviseljük a türk rokonságot Brüsszelben?
• Egyáltalán szüksége van-e az EU-nak a közép-ázsiai országokra?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
