Kell kerítés, de azon kell, hogy legyenek nyitható kapuk

Kell kerítés, de azon kell, hogy legyenek nyitható kapuk

Muszlimok imádkoznak egy rotterdami mecset előtt 2020 júliusában (Fotó: Reuters)

Hollandiában a lakosság egynegyede bevándorló hátterű, a két legnagyobb csoport a török és a marokkói 400-400 ezer fővel. De amellett, hogy a legnagyobbak, a legproblematikusabbak is. Ennek hátterében egyrészt az iszlám áll, másrészt pedig az is nehezíti a zökkenőmentes beilleszkedést, hogy a gyarmatokról érkezettekkel ellentétben a törökök és a marokkóiak úgy kerültek Hollandiába, hogy nem beszélték a nyelvet, és a holland kultúráról sem voltak fogalmaik.

Hollandiában tabusítva lettek a bevándorlókkal kapcsolatos problémák. Egyrészt a multikulturalizmus, illetve a politikai korrektség máshol is honos ideológiája, másrészt a holokausztért érzett bűntudat túlkompenzálása miatt. Közvetlenül a háború után ugyanis a holland közemlékezetben az a történet honosodott meg, hogy a hollandok egy emberként segítették az üldözött zsidókat, és amikor a hatvanas évek közepén azzal szembesültek, hogy Nyugat-Európában sehol nem volt olyan magas a deportált és meggyilkolt zsidók aránya, mint Hollandiában, visszájára fordult a történet.

• Hogyan viszonyultak, és hogyan viszonyulnak a bevándorlókhoz az „őslakosok”?
• Mekkora problémát jelent a nagyjából 800 ezres muszlim kisebbség integrálása?
• És miért „hemzsegnek” a marokkói futballisták az első osztályban?

Többek közt erről beszélgettünk Bérczes Tiborral, a Nem kell félnetek jó lesz – Bevándorlás és integráció Hollandiában című könyv szerzőjével.

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!