Keményen szigorítanának a felhőszolgáltatásokon az EU-ban

Nem igen létezik ma már olyan internetfelhasználó, akinek valamilyen formában ne kellene igénybe vennie felhőszolgáltatást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adatokat nem a saját számítógépen, vagy okostelefonon tároljuk, hanem egy távoli szerver adathordozóján. A felhők elvileg az adatátvitelt hivatottak megkönnyíteni, azaz, ha veszünk például egy új telefont, akkor nem kell azzal vesződnünk, hogy átizzadjuk az adatok egyik eszközről a másikra, hanem csak szépen letöltjük azokat a felhőből.

Amennyire hasznosok a felhőszolgáltatások, adatbiztonság szempontjából annyira aggályosak is lehetnek. Az ezzel kapcsolatos viták nem új keletűek az EU-n belül sem. És úgy áll ezen szigorítanának most az unióban méghozzá az EU-n kívüli cégek „rovására”. Az elképzelés szerint négy kategóriába sorolnák a szolgáltatókat, amelyeknek fel kellene sorolniuk az Európán kívül végzett valamennyi szolgáltatással kapcsolatos tevékenységet. Emellett további biztosítékokat vezetnének be be annak érdekében, hogy az uniós adatok ne kerüljenek olyan harmadik országok joghatóságainak hatókörébe, amelyeknek területén olyan, a felhasználásra vonatkozó jogszabályok vannak érvényben, amelyek ellentétesek lehetnek az uniós vagy a tagállami joggal.

• Miknek kell megfelelnie a két legbiztonságosabb kategóriába sorolandó szolgáltatónak?
• Hogyan kívánják megelőzni, hogy az adott cégek munkatársai ne tudjanak visszaélni a személyes adatokkal?
• Mi lesz az infrastruktúra kiépítésével és a karbantartással?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 26-án megjelent, 2023/21. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!