„Nagy mennyiségű vizet a talajban és a növényzetben lehetne tárolni”

Rengeteg vizet hoznak a folyók a Kárpát-medencébe, de ez a vízkincs a folyószabályozások óta már nem táplálja a talajt – úgy hagyja el az országot, ahogy érkezett. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb szárazságok így különösen megviselik a természetet és a mezőgazdaságot is. Kerpely Klára, a The World Wide Fund for Nature (WWF) éghajlatvédelmi szakértője szerint minden eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy minél több vizet Magyarországon tartsunk, de ehhez szemléletváltás kell a politikában.

– A közkeletű vélekedés szerint az aszály ellen az öntözés a megoldás. Csakhogy az öntözőrendszerek kis területen tudják biztosítani a vízigényt, miközben a kiépítésük nagyon drága. Magyarországon az összes mezőgazdasági terület két százalékán van öntözés. Óriási beruházásokat harangoztak be annak érdekében, hogy ezt nyolc százalék körülire emeljék. De ez a vízhiány kérdését nem fogja megoldani – mondja Kerpely Klára a Magyar Hangnak adott interjúban.

A másik javaslat, ami a vízügy irányából fel szokott merülni, a folyók visszaduzzasztása. A szakértő elmondása szerint ez viszont a folyó szempontjából ökológiai katasztrófa lenne, megszűnne folyó lenni, pangó vizek sorozatává válna. A duzzasztó alatt a meder tovább mélyülne, ami a talajvízsüllyedés problémáját súlyosbítaná, hozzájárulva a kiszáradáshoz. Sík vidéken vízminőségi problémák is előfordulnak. – Ez olyan technicista megoldás, ami nem abba az irányba visz, hogy a természettel együttműködve próbáljuk megoldani a problémát. Az Alföld lecsapolása során egyszer már megpróbáltuk igába hajtani a természetet, igencsak felemás eredménnyel – emlékeztet Kerpely Klára.

A Magyar Hangnak arról is beszélt, hogy bár az éves csapadékmennyiség 1901 óta csak 4,2 százalékot csökkent, miért drámaiak mégis a klímaváltozás következményei, hogy milyen berögződések uralják a magyar vízgazdálkodást, melyek lennének a természettel együttműködő megoldások a táj kiszáradására, és eddig miért nem terjedtek el széles körben. 

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 19-én megjelent, 2022/34. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!