A valószínűségszámítás sokszor még a matematikushallgatókon is kifog, pedig sokszor életbe vágó gyakorlati jelentősége lenne a mindennapi életben is (például az egészségügyi tesztek és terápiák hatásosságának értelmezésekor). Pedig nincs benne semmi ördöngösség, csak el kell sajátítani a hozzá szükséges különleges gondolkodásmódot, ami inkább gyakorlás, mint tehetség kérdése – vélekedik Keszthelyi Gabriella matematikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Sztochasztika Tanszékének adjunktusa, a Milyen színű a valószínű? című könyv szerzője
– Azzal kezdi a könyvet, hogy a valószínűség világa még sok matematikus számára is „ingoványos terep”, a laikusok szemében pedig pláne. Mi lehet ennek az oka?
– Mert a megszokottól teljesen különböző gondolkodást kíván. Még a szokásos matematikai gondolkodás sem feltétlenül elegendő hozzá, hiszen a helyes válasz sokszor ellentétes az intuícióinkkal és a megérzéseinkkel. A nagy számok törvénye szerint ha például érmedobást végzünk, akkor elég sok dobás után a fej és az írás aránya közelíteni fog az 50-50 százalékhoz. Az emberek ebből meggondolatlanul arra következtetnek, hogy ugyanez az arány a kevés dobásra, vagy bármilyen más kis mintára is igaz. Ha ruletteznek, és már zsinórban ötször fekete szám jött ki, akkor úgy érzik, hogy a következőnek már biztosan pirosnak kell lennie, hogy az arány közelítsen az 50-50 százalék felé. Holott a valóságban az előző pörgetések semmiben sem befolyásolják a következő pörgetés kimenetelét.
– Ön miért kezdett valószínűségszámítással foglalkozni?
– Bevallom, nem teljesen önszántamból történt. Korábban mindig analízissel foglalkoztam, de amikor a Műszaki Egyetemen kezdtem dolgozni, át kellett vennem a villamosmérnökök valószínűségszámítás-előadását egy nyugdíjba készülő kollégától. Ekkor szembesültem vele, hogy ez a tudományterület még a matematikában tehetséges hallgatók számára is nagyon nehéz. Ekkor kezdtem a gyakorlati jelentőséggel bíró valószínűségi problémákat gyűjteni, hogy befogadhatóvá tegyem az előadást. Az évek során összegyűjtött érdekességekből született meg ez a könyv.
• Mikor van komoly gyakorlati jelentősége a valóságok helyes értelmezésének?
• Mi az oka annak, hogy az emberek ilyen gyakran félreértik a valószínűségeket?
• Hogy segített a valószínűségszámítás a V–1-es rakéták találati pontosságának megállapításában?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
