Kettős kisebbségben – Kallós Zoltán halál utáni coming outja

Idén nyáron jelent meg a bukaresti Humanitas kiadónál Florin Buhuceanu melegjogi aktivista Homo históriák – kilépni a láthatatlanságból című könyve. Sokan névtelenül, de páran nevüket is vállalva mondják el milyen volt melegnek lenni Nicolae Ceaușescu Romániájában, de akár a rendszerváltást követő zűrzavarban is. Az akkori állapotokról így összegez a szerző: „a széleskörű félelem ilyen légkörében nem alakulhatott ki a közös identitás által éltetett közösséghez való tartozás érzése: Az »egész« nem feltétlenül a »részek« összege. Az identitás, amelyet a legtöbben megengedhettek maguknak, a láthatatlanságé. A félelem (valós vagy nem valós, felerősített vagy terápiásan csökkentett) félárnyéka. A maszk azonossága, amelyet nem szabad levenni a nyilvánosság előtt, és amely azzal fenyeget, hogy idővel az igazi arcoddá válik, helyettesítve az eredetit.”

A nyáron megjelent kiadás egy magyar vonatkozású szenzációt is rejt: a kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, Kallós Zoltán coming outját. A második legnagyobb magyar állami kitüntetéssel, a Magyar Corvin-Lánccal is megtisztelt népzenegyűjtő négy évvel ezelőtt hunyt el, és nem túlzás azt mondani, hogy az anyaországi táncházmozgalom, sőt a nem éppen melegbarátságáról híres egész magyar jobboldal egyik ikonikus figurája.

Itt álljunk meg egy kitérőre. Hat-nyolc éve is lehet annak, hogy egy teljesen más üggyel kapcsolatban megszereztem a bukaresti Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) archívumából Kallós megfigyelési dossziéját. Csaknem négyszáz oldal, melyekből világosan kiderült, hogy az etnográfust melegsége miatt többször is meghurcolták a román hatóságok, börtönben is ült emiatt.

Az információk birtokában megkerestem őt, arra kérve: beszélgessünk arról, milyen volt kettős kisebbségben, romániai magyar melegként élni a diktátor országában. Hogyan zsarolták, fenyegették ezzel és milyen sérelmek érték emiatt. Azt ajánlottam neki, hogy a mélyinterjú csak a halála után jelenik meg, és még abba is belementem volna, hogy akár névtelenül is beszélhet erről a szerintem fontos kérdésről. Azt mondta, gondolkodik a lehetőségen, de aztán soha nem csörrent meg a telefonom.

Most emailben megkerestem a szerzőt, Florin Buhuceanut egy interjúra arról, hogyan került kapcsolatba Kallóssal.

• Mit mondott neki Kallós Zoltán, mi jelent meg a könyvben? 
• Hogy zajlott a beszélgetés köztük?
• Hogyan élte meg Kallós Zoltán a melegségét?
• Mit mondanak a Securitate dokumentumai Kallós Zoltánról?

A teljes cikket a Magyar Hang július 15-én megjelent, 2022/29. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!