Augusztusban lépett életbe a kereskedelemről szóló törvény módosításának azon része, amely szerint a vendéglátóhelyeknek kötelező legalább húsz százalékban kisüzemi csapolt sört értékesíteniük. Ez azokra a helyekre vonatkozik, ahol kizárólagos szerződéseket kötöttek a nagy sörgyártókkal, vagyis bizonyos mennyiségű sör eladásáért cserébe olyan kedvezményeket kaptak, amelyekkel a kisebb sörfőzdék értelemszerűen nem tudták felvenni a versenyt. Azért is volt szükség erre a szabályozásra, mert az önkorlátozás nem működött: a sörpiac 166 milliárd forintos teljes forgalmából 2018-ban 163 milliárd a három legnagyobb sörgyártóhoz tartozott.
Amelyik vendéglátónak nincs ilyen kizárólagossági szerződése – a kisebb kocsmák általában nem követték ezt a gyakorlatot –, ott annak a minden vendéglátósra kiterjedő, általános kötelezettségnek kell eleget tenni, miszerint kategóriánként legalább két független gyártó termékeit kell felvenni az itallapra. – Ha betérünk egy étterembe, és azt látjuk, hogy csak Drehert és Pilsner Urquellt árulnak, az nem felel meg a törvénynek, mert mindkét sör ugyanahhoz a tulajdonosi körhöz, a japán Asahi sörgyártó multihoz tartozik – ecsetelte a Magyar Hangnak Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének elnöke, egyben a Fóti Kézműves Sörfőzde egyik tulajdonosa.
• Mi az a sörös feketelista?
• Hogyan próbálják befolyásolni a multik a vendéglátókat?
• Megfelelő-e az ár-érték arány a prémium söröknél?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
