Ki etet velünk szemetet?

Fanta helyett csak Hanta – dühös Facebook-posztban ment neki a Coca-Colának Lázár János építési és közlekedési miniszter július 16-án, miután kiderült, hogy a Fanta üdítőital Magyarországon kevesebb narancslevet tartalmaz, mint az olasz változat (5 százalékot a 12 százalékkal szemben). Miután a multit és az érintett magyar hatóságot is felelősségre vonta, a miniszter a minőséget szabályozó törvény szigorítását követelte. Az ügy pikantériája, hogy Lázár éppen akkor szállt bele a Coca-Colába, amikor a hőség feje tetejére állította a hazai vasúti közlekedést, ami sokkal inkább tűnik a miniszter hatáskörébe tartozó anomáliának, mint a Fanta narancstartalma. Ezzel együtt a kritikája egy izgalmas problémára világít rá: vajon a magyar vásárlókat valóban „szeméttel” etetik?

Az elmúlt másfél évtizedben több vizsgálatot is végeztek itthon a fenti kérdés megválaszolására, az eredmények alapján pedig úgy tűnik, hogy találhatunk különbséget a hazánkban kapható élelmiszerek és a nyugat-európai termékek között. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2014-ben és 2017-ben is a „kettős minőség” nyomába eredt. Első alkalommal 24 azonos vagy nagyon hasonló, Ausztriában és Magyarországon kapható terméket hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és jelölésük alapján, és csupán öt esetben nem találtak eltérést. A három évvel későbbi felmérés szélesebb merítést alkalmazott, 96 hazai és nyugat-európai mintát vetett össze a hivatal, és a korábbinál jóval kisebb lett a differencia: a termékek negyede egyforma volt, 30 esetben pedig csak érzékszervi különbséget tudtak kimutatni.