Ki lehet-e még szúrni, mely művészeti alkotást készítette mesterséges intelligencia?

Már a tanulásra képes számítógépes okosprogramok és algoritmusok, azaz a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásának hajnalán szembesülni kell a kérdéssel: vajon ki lehet-e szúrni – és ha igen, miként –, mely művészeti alkotást készített gép, és melyet az ember. Emlékezetes, Nick Cave zenész-dalszerző finoman szólva sem volt elragadtatva attól, hogy egy rajongója „íratott” egy „Nick Cave stílusú” dalszöveget az MI fejlesztésével foglalkozó OpenAI új, online kísérleti programjával, az összetett kérdésekre összetett válaszokat adó, és önmagát ezáltal fejlesztő ChatGPT csevegőprogrammal. „Ez a dal szar. Mark, köszönöm a dalt, de a világ minden szeretete és tisztelete mellett, ez egy baromság, egy groteszk megcsúfolása annak, hogy mit jelent embernek lenni, és, nos, nekem nem nagyon tetszik” – írta sommás reakciójában az ausztrál zenész.

E véleményével azonban Cave nincs egyedül. Egyre többen nyilvánítják ki viszolygásukat az MI-művészettel szemben. A technológiai témákkal foglalkozó Wired magazin művészeket, kreatív iparban dolgozókat kérdezett arról, hogyan állnak az MI alkotta „képek”, és hogy miként lehet azokat elválasztani az ember készítette alkotásoktól. A Google kreatív laborjában dolgozó Ari Melenciano, aki mesterséges intelligencia segítségével készített művek dokumentálásával foglalkozik, már most azt mondta, alig tudja megkülönböztetni a gép és a pusztán emberek készítette munkákat. Az MI használatával alkotó Ellie Pritts szerint az átlagember számára már nincs sok idő hátra ahhoz, hogy ne lássák a különbséget.

• Vannak-e még árulkodó jelek, s ha igen, mik azok?
• Miért állhatnak hamarosan bíróság elé a művészeti MI-algoritmusok mögött álló cégek?
• Milyen művészeti ágak és szakmák vannak még veszélyben?
• Miért lesz a közeljövő forró vitatémája a mesterséges intelligencia keltette szintetikus média?
• Egzisztenciális válságot okozhat-e az okosprogramok tömeges alkalmazása?