Ki menti meg Libanont?

Ki menti meg Libanont?

Voksolásra váró emberek sorakoznak egy bejrúti szavazóhelyiség előtt 2022. május 15-én, a libanoni parlamenti választások napján (Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh)

Miközben az Irán által támogatott Hezbollah és szövetségesei meggyengültek, a rendszerellenes pártok megerősödtek – ezt mutatják a május 15-i libanoni választások eredményei, ami különös fordulat az évek óta politikai és gazdasági válságban tengődő közel-keleti ország életében. Korábban ugyanis több szakértő is azzal számolt, hogy a síita Hezbollah és szövetségesei kezére játszik az egyre súlyosbodó válság. Most viszont elveszítették többségüket, és úgy látszik, hogy más erőkre hárul a feladat, hogy kihúzzák a miniállamot a romhalmazból.

A libanoni gazdasági és politikai válság nem most kezdődött. Mint emlékezetes, a sokak által csak október 17-ei forradalomnak nevezett tüntetéssorozat azután robbant ki 2019-ben, hogy a kormányzat tervbe vette, új adókat vet ki a legkülönbözőbb termékekre és szolgáltatásokra. A demonstrációk gerincét nagyrészt a civil lakosság képezte, amely a hatalmi pártok ellen fordult. Az összecsapásokban többen meghaltak. És bár október végén bejelentette a lemondását Szaad Haríri miniszterelnök, ez már nem volt elég ahhoz, hogy véget érjen a válság: az ország gazdasági helyzete tovább romlott, a libanoni font elértéktelenedett, a lakosság egyharmadát pedig a munkanélküliség sújtotta. Tovább növelte az elégedetlenséget a 2020. augusztus 4-én bekövetkező hatalmas erejű robbanás a bejrúti kikötőben, ahol több ezer tonna ammónium-nitrátot tároltak teljesen szabálytalanul. A több mint 200 halálos áldozattal és 7 ezer sebesülttel járó tragédia után 300 ezren maradtak otthon nélkül, így a tragédia után újabb tiltakozások kezdődtek. A gazdasági válság tovább mélyült, amit csak tetézett a koronavírus-járvány, aminek több mint tízezren estek áldozatul. Az ENSZ jelentése szerint a szegénység drasztikusan nőtt az elmúlt évben, és jelenleg már a lakosság háromnegyedét érinti.

• Hogyan rendeződtek át az erőviszonyok?
• Milyen irányba orientálódhat a libanoni külpolitika?
• Milyen esélyek vannak a válság leküzdésére?

A teljes cikket a Magyar Hang május 20-án megjelent, 2022/21. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!