Ki miért (nem) térdel le?

Ki miért (nem) térdel le?

Térdeplő ír, állva maradt magyar játékosok június 8-án az Eb előtti felkészítő meccsen (Fotó: Reuters/Szabó Bernadett)

A XX. századi humán tudományok egyik nagy (újra) felfedezése a nyelv volt. Annak felismerése, hogy milyen messzemenőkig befolyásolja a nyelvünk azt, ahogyan a világot látjuk, értjük; hogy a nyelv nemcsak tükrözi a valóságot, hanem formálja, sőt minden megnyilvánulásunk egyúttal cselekvés is. Világossá vált az is, hogy bár nagy különbségek vannak az egyes nyelvek között, vannak olyan alapvető jellemzők, amelyek minden természetes nyelvre nézve azonosak.

A nyelvről való gondolkodás egyik meghatározó személyisége Ludwig Wittgenstein volt, akit sokan egyenesen a század legnagyobb filozófusának tekintenek (különösen is az angolszász világban – osztrák volta ellenére).

Egyik nagy „felfedezése” egy nagyon egyszerű, de zseniális válasz arra a kérdésre, hogy mi is egy szó jelentése. Amilyen magától értetődőnek tűnik, annyira bonyolulttá válik ez a kérdés, ha elmélyedünk benne. Wittgenstein válasza úgy hangzik, hogy egy szó jelentése annak használatával azonos.

A teljes cikket a Magyar Hang július 30-án megjelent, 2021/31. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online! 

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!