
Kínában az utóbbi évtizedben drámaian lecsökkent a légszennyezés (hiába, ha gyorsan kell az egész társadalom és gazdaság működését fenekestül felforgató intézkedéseket hozni, praktikus a diktatúra). Ezzel emberek százezrei menekültek meg a korai haláltól. Ugyanakkor a levegő kitisztulása felgyorsította a globális felmelegedést az egész világon. Felmerül hát a kérdés, hogyan viszonyuljunk a levegőben szálló aeroszolhoz, mely rövid távon megöl minket, de hosszú távon hűtheti is a bolygót.
A 2008-as pekingi olimpia a szmog miatt vált emlékezetessé. A játékokat megelőzően sok sportoló félt attól, hogy Kína hagyományosan szörnyű légszennyezettsége miatt veszélyben van az egészsége. Persze a kínaiak is jól tudták, hogy az országimázs javításának e soha vissza nem térő lehetőségét nem szabad elrontaniuk azzal, hogy a turisták által közzétett fotókon nem is látszanak az épületek a mindent ellepő szürke és mérgező szmogtól. Ezért attól a pillanattól kezdve, hogy a NOB 2001-ben bejelentette, Peking kapta a 2008-as nyári játékok rendezési jogát, folyamatosan azért küzdöttek, hogy legalább az olimpia és a paralimpia másfél hónapjára kitisztuljon az ég.
Ezek az erőfeszítések akkor még csak a propaganda céljait szolgálták – afféle légi Patyomkin falut akartak felhúzni, ami elhiteti a világgal, hogy nem is olyan borzalmas a kínai légszennyezettségi helyzet. Majd ha hazamegy a sok tévéstáb és a turisták, minden mehet tovább a rendes üzletmenet szerint. Ennek érdekében több száz pekingi szennyező vállalatot köteleztek arra, hogy az olimpia előtt ideiglenesen állítsa le a termelést vagy csökkentse a kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségét. Sok gyárat véglegesen bezártak és áttelepítettek a városon kívülre. Emellett a járműforgalmat is átszervezték. Több ezer nagy szennyezőanyag-kibocsátású autót kitiltottak az utakról, taxik és buszok ezreit újították fel, és az autóforgalom megfelezése érdekében bevezették, hogy a páratlan számra végződő rendszámú autók csak a páratlan naptári napokon közlekedhettek, a párosok pedig csak a páros napokon.
• Miért „rossz” a tiszta levegő?
• A légszennyezés hatása összességében pozitív vagy negatív a bolygó szempontjából?
• Használhatnánk mi is a légszennyezés hűtőhatását?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap április 16-ig kapható 2025/15. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!