Kína lesz az Iszlám Állam fő célpontja?

Különös közleményt adott ki az Iszlám Állam (IÁ) afganisztáni szárnya októberben, miután egy tagjuk bombát robbantott az afganisztáni Kunduz városában egy síita mecsetnél, ahol éppen a pénteki istentisztelet zajlott. A síita hazara kisebbség ellen elkövetett, több mint 70 halálos áldozatot követelő támadás után a terrorkalifátus elismerte, hogy egyik tagjuk, bizonyos Mohamed al-Ujguri követte el a merényletet. Az IÁ-tól persze sosem volt idegen, hogy vallási kisebbségekre támadjon, az viszont újdonság volt, hogy a dzsihadisták külön hangsúlyozták, az elkövető egy ujgur származású tagjuk volt. Mi lehetett ezzel a terrorkalifátus célja?

Az IÁ és Kína viszonya sosem volt felhőtlen. Már a terrorkalifátus első vezére, a néhai Abu Bakr al-Bagdadi is célpontnak tekintette Kínát, amely ellen harcolniuk kell a dzsihadistáknak. A terrorszervezet megerősödését követően a szavakat tettek követték: 2015-ben például az IÁ kivégzett egy kínai túszt, két évvel később pedig magára vállalta két kínai tanár meggyilkolását is. Mégis, a kalifátus érdeklődése Kína iránt meglehetősen mérsékelt maradt, hiszen a dzsihadisták ebben az időszakban sokkal fontosabbnak találták a közel-keleti pozícióik erősítését, mint a Kína elleni küzdelmet. Az alacsony aktivitásban persze az is közrejátszott, hogy Peking nem vett részt az IÁ elleni nemzetközi fellépésben Irakban vagy Szíriában, sőt még Afganisztánban sem. A terrorszervezet számára ráadásul akkor még cseppet sem volt fontosak az ujgurok mint potenciális szövetségesek, akiket meg kell „védeni”. A kalifátus dolgát az sem könnyítette meg, hogy az ujgur szélsőségeseket tömörítő Türkesztáni Iszlám Párt (TIP) szoros kapcsolatokat ápol a tálibokkal, így a szélsőséges ujgurok inkább a tálibok sorait erősítették. Ezzel párhuzamosan persze az IÁ-nak száznál is több ujgur harcosa volt Szíriában.