Mégsem minden kistelepülésre jut a béremelésből?

Noha a legkisebb települések önkormányzati köztisztviselőit célozta meg a kormány döntése az illetményemelésről, lehetnek olyan falvak, amelyek dolgozói mégis lemaradnak a magasabb bérről. A májusban megjelent kormányhatározatból legalábbis ez tűnik ki – és így értelmezi a szakszervezet is.

Nagy volt öröm az önkormányzati dolgozók körében áprilisban, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: emelik a falusi hivatalok dolgozóinak fizetését. A kormány erről – a közösségi oldalán – azt közölte: „a 10 ezer fő alatti településeken az önkormányzati dolgozók bérét két lépcsőben, 15-15 százalékkal emeljük”. Ezzel azonban nem fedték fel az igazság minden részletét, hiszen később kiderült: ez csak a köztisztviselőkre vonatkozik, az önkormányzatnál más feladatokat ellátó munkavállalókra nem.

A kormánydöntésről szóló határozat május 21-én jelent meg, amelynek szövegéből úgy tűnik, hogy még ennél is szűkebb lehet az emelésre jogosultak köre. Az ugyanis a „10 ezer fő alatti lakosságszámú települési székhelyű hivatalok”-at említ. Ez a megfogalmazás nem fed le minden kistelepülést: akadnak ugyanis olyan 2000 lakos alatti települések, amelyek 10 ezernél nagyobb lélekszámú településsel tartanak fenn közös önkormányzati hivatalt, és a nagyobb település a közös önkormányzat székhelye. Vagyis ekként – szigorúan véve a kormányhatározat szövegét – a tízezernél népesebb településsel közös hivatalt működtető falvak hivatali dolgozói kimaradhatnak az illetményemelésből. Ezt az olvasatot erősítette meg lapunknak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke is.