November elején nagy felháborodást váltott ki a kormánymédiában Zsiday Viktor blogbejegyzése: a portfólióelemző azon véleményének adott hangot, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök fő célja nem feltétlenül a halálozások számának mérséklése, hanem a gazdaság életben tartása, mivel politikai szándékait ez szolgálja leginkább. „A legvalószínűbb forgatókönyv tehát a vírus végigsöprése és tetőzése november-decemberben, majd lecsengése januártól, és a gazdaság talpraállásának megkezdődése ezután. Az ára 10 000 magyar” – írta az elemző jó két hónapja.
Érdemes felidézni: éppen két hónappal ezelőtt vett komoly lendületet Európában a koronavírus-járvány terjedése annak ellenére, hogy a legtöbb országban már hetekkel korábban szigorú intézkedéseket vezettek be. Magyarországon azonban november közepéig gyakorlatilag semmi nem történt, a kormány az intézkedések halogatását azzal magyarázta, hogy a gazdaság nem állhat le. Ennek jegyében november 4-én – aznap kilencven áldozatot követelt a koronavírus – a Ferencváros-Juventus labdarúgó mérkőzést több tízezren nézhették végig a helyszínen, míg például a lényegesen alacsonyabb halálozási számokat produkáló Ausztriában – és szerte a kontinensen – már szigorú kijárási korlátozások voltak érvényben.
Magyarország kormánya végül november 11-én vezetett be szigorításokat, azóta pedig dübörög a Minden élet számít médiakampány. (Hogy mennyire minden, jól mutatja, hogy az üzenet csak a kormány számára kedves sajtóorgánumoknál és a NER-érdekeltségű reklámfelületeken látható.) De ugyanezt az üzenetet hangoztatják két hazaárulózás és a karácsonyi menüről posztolt kép között a kormány prominensei is a közösségi médiában.
Akárhogy is, a tények Zsiday prognózisát látszanak igazolni: 2020 karácsonyára elérte a koronavírus magyar áldozatainak hivatalos száma a kilencezret. Remélhetőleg pozitív tendencia előjele, hogy az utóbbi napokban száz körülre csökkent a napi halálozások száma, ám így is valószínűsíthető, hogy január első felében átlépi a tízezret a halottak száma. Azaz a hazánkban foganatosított óvintézkedések mellett Magyarország lakossága a világjárvány miatt kevesebb mint egy év alatt egy kisvárosnyival csökken.
Megfogadva Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kormányinfók alkalmával hangoztatott véleményét, miszerint a halálozási számok mutatják a legpontosabban, mennyire sikeres a védekezés, egyéb szomorú tényeket is megállapíthatunk: lakosságarányosan az Európai Unióban Magyarországon az egyik legmagasabb a koronavírus eddigi áldozatainak száma. Ráadásul ezt a szomorú eredményt épp abban az időszakban, a járvány második hullámában sikerült elérni, amikorra a hazai ellátórendszer – legalábbis a kormánypropaganda szerint – maximálisan felkészült a legrosszabbra sőt, ahogy Orbán Viktor a parlament előtt októberben fogalmazott, annak kétszeresére is. Magyarország – Szlovéniával és Bulgáriával versengve – hetek óta a dobogón foglal helyet, már ami a napi halálozási számokat illeti. Sajnos minden túlzás nélkül kijelenthető az is, a járvány második hullámában a „felkészült” Magyarország öles léptekkel behozta Olasz- és Spanyolország tragédiáját, az EU átlaga pedig eleve kedvezőbb a miénknél.
De beszéljenek a számok: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint a 447 millió lakost számláló Európai Unióban az év 51. hetéig összesen 403 990-en hunytak el. Egymillió lakosra tehát átlagosan 903 olyan haláleset jut, amely a világjárványnak róható fel. Magyarországon – és még néhány országban – sajnos jóval rosszabb a helyzet: Karácsony utánra (december 27-ig bezárólag) a hivatalos adatok alapján egymillió főre vetítve 944 haláleset jut nálunk. Ennél szomorúbb arányszámokat csak Olaszország (1191), Spanyolország (1060), valamint Csehország (1032), Bulgária (1022) és Szlovénia (1282) esetében látunk. De Franciaországban, ahonnan szintén nagyon súlyos járványügyi helyzetről érkeztek jelentések mind az első, mind pedig a második hullám során, már kevesebb a halott mint nálunk, az egymillió főre vetített covid-halálozási arányszám ott 936,5.
Az elhunytak számokból kiindulva sokkal jobban sikerült felkészülnie nemcsak a nyugat-európai országoknak, de a régiós államoknak is: Ausztriában 683, Lengyelországban 713, Szlovákiában 324, Romániában pedig 785 az egymillió főre vetített arányszám.
De nemcsak a hosszú távú adatokból szűrhető le, hogy a kormány által diktált járvány elleni védekezés messze nem annyira sikeres és eredményes, mint ahogy az a propagandában megjelenik. A számok sajnálatos módon sokkal inkább a tavaszi dél-európai katasztrófahelyzetet idézik. Az Oxfordi Egyetem által működtetett Our World in Data (OWID) összesített statisztikáiból kiolvasható, hogy az elmúlt egy hét gördülőátlaga szerint a 9,7 millió lakost számláló Magyarországon december végén naponta körülbelül 135-en halnak meg koronavírusban, de a szám karácsony előtt volt 176 is. Ez egymillió főre vetítve napi 13,9, illetve 18,1 napi halálozást jelent, ami lényegében megegyezik a legtragikusabb tavaszi hetekben Olaszországban és Spanyolországban tapasztaltakkal. (A hatvanmilliós Olaszországban akkor átlagosan napi 814, a 47 milliós Spanyolországban 865 áldozata volt a kórnak, így a napi átlagos halálozási arányszám akkor, a teljesen felkészületlen, az óvintézkedéseket nem időben meghozó két dél-európai országban 13,5, illetve 18,4 volt.)
A OWID által közölt hétnapos gördülőátlagok mutatják azt is, vajon más országokkal összehasonlítva az őszi védekezésben hogy szereplünk. A számok önmagukért beszélnek: A 9,7 milliós Magyarországon november 22-e óta folyamatosan száz felett van a napi halálozás-szám, a karácsony előtti hetekben pedig huzamosabb ideig 170 feletti számokat közölt az operatív törzs. Az egymillió lakosra jutó halálozások száma, így 16-18 körül alakult. Ennél magasabb, bőven húsz feletti arányszámokat csak Szlovénia és Bulgária esetében láthattunk. A legtöbb ország számára egyébiránt a november hozta a legtöbb időszakot, ám néhány kivételtől (például Csehország) eltekintve a halálozási arányszám akkor is szinte mindenhol tíz közelében tetőzött, azóta pedig folyamatos a csökkenés. Az egymillió főre vetített halálozás-szám az unió átlagában még november végén sem érte el a tízet, azóta pedig 7-8 között alakul – azaz fele akkora, mint Magyarországon.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang újévi, 2021/1. számában jelent meg 2020 december 31-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2021/1. számban? Itt megnézheti!
