Magyarországot évről évre súlyosbodó aszályok sújtják, különösen a Dél-Alföld régióban, ahol a vízhiány és a talajromlás egyre nagyobb kihívás elé állítja a gazdákat és az ökoszisztémát. A Magyar Hangnak nyilatkozó környezettudós szerint a vízmegtartó gazdálkodási módszerek bevezetése elengedhetetlen lenne, ám a kormányzat érdemi lépések helyett továbbra is halogatja a szükséges reformokat.
Az elmúlt években Magyarországon egyre gyakoribbá és súlyosabbá váltak az aszályok, ezek jelentős hatással vannak a mezőgazdaságra és a természetes ökoszisztémákra. Különösen érintett a Dél-Alföld régió, ahol a vízhiány és a talajromlás egyre nagyobb kihívást jelent – mondta lapunknak Pinke Zsolt, az ELTE Természettudományi Karának főmunkatársa.
A környezettudós felhívta a figyelmet arra, hogy az idei évnek fordulópontnak kell lennie a felszíni vízvisszatartással kapcsolatos szemléletben, különben drámai következményekkel kell szembenéznünk. Mint mondta, a 2022-es aszály során az agrártárca adatai szerint augusztus elejéig 1–1,2 millió hektáron semmisült meg a termés, ami a GDP 1,4 százalékának megfelelő terméskiesést eredményezett. 2024-ben a gazdálkodók 390 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt. Bár a károsodott terület kisebb, mint 2022-ben, a probléma továbbra is jelentős, különösen a Dél-Alföldön, ahol a kukorica és a napraforgó termését érintette leginkább az aszály.
• Milyen vízmegtartó gazdálkodási módszereket kellen alkalmazni Pinke Zsolt szerint?
• Miért nem jó megoldás a Dunából vinni a vizet a Homokhátságra?
• Mi az igazi kihívás a vízmeggtartás elterjesztésében?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
