Olivér tavaly volt 8. osztályos, épp egy évvel ezelőtt írta a központi írásbeli felvételit magyarból és matekból. Megküzdött mindkettővel. Hiába készült hónapok óta különtanárral, oldott meg számtalan korábbi felvételi feladatsort, azon a szombat reggelen nem volt formában. Különösen a magyarral akadtak problémák: például a szólásokkal, közmondásokkal. Olivér ugyanis külföldön, Nyugat-Európában született, családjával 11 éves koráig ott éltek. Hiába magyar az anyanyelve, otthon a családi beszélgetésekben ritkán jön elő a „hetet egy csapásra”.
Olivér egyébként széles látókörű, nyelveket beszélő, a világ dolgaiban tájékozott fiatalember. Ezek a tulajdonságok azonban nem releváns szempontok a felvételin. Senki nem kíváncsi rájuk. Az elrontott írásbeli után Olivérnek elérhetetlen távolságba kerültek a vágyott gimnáziumok, már szóbelire sem hívták be. Mindenhonnan azt hallotta: aki nem tud átlag feletti felvételit írni, tanuljon inkább szakmát. Hiszen a rendszer ezzel „védi a kevésbé jó képességű gyerekeket” – akik „talán el sem tudnák végezni a gimnáziumot”. Így terelték Olivért a szakképzésbe, amit azóta sem szeret. A tavalyi írásbeli felvételit, ahol úgy érzi, elúsztak az álmai, máig nem lehet előtte szóba hozni. Ezt édesanyjától tudom, aki a történetüket elmesélte.
Idén januárban is kiskamaszok tízezrei küzdöttek a központi írásbelivel. Nem Olivér az egyetlen, akinek ez komoly traumát okozott, az érintett családok, szülők szinte kivétel nélkül arra panaszkodnak, mekkora stressz ez egy 10–14 éves gyereknek. Az iskolában összeszedett tudás ugyanis köszönőviszonyban sincs a felvételin számonkértekkel, még a kitűnő tanulók is különórákra, felvételi előkészítő tanfolyamokra járnak, hogy az írásbeli napján ne érje őket meglepetés. Ahogy egy szülő fogalmazott: olyan ez, mintha legóépítményeket kellene összerakni: mindenki ugyanazokat a kockákat kapja, de aki már régóta gyakorol az összeszerelési útmutatók alapján, könnyebben boldogul. Aztán ott vannak az egyéb nehezítő tényezők: nincs év, hogy ne lenne hiba a feladatsorban, idén pedig olyan is előfordult egy fővárosi középiskolában, hogy a felvételizőknek egy fűtetlen konténerben kellett megírniuk a teszteket. Régóta kirajzolódik a tendencia, a kormány nem is tagadja: az a cél, hogy minél kevesebb diák menjen gimnáziumba, próbálnak tömegeket terelni a szakképzés felé.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
