Kizökkent az idő

Jó ideje éreztem homályosan, hogy valami nagyon hiányzik az idei tikkasztó nyárból, aztán rádöbbentem: nem volt labdarúgó-világbajnokság! A nyári olimpia mellett legfontosabb sporteseményt négyévente hagyományosan ilyentájt rendezik. Az 1990-es olaszországi vb óta rögzülhetett a magyarokban a menetrend: előbb választás, majd ahogy elülnek a voksolás és a kormányalakítás hullámai, sokak számára mintegy a politika keltette feszültség levezetéseként is kezdetét veszi a nagy torna. Miután a gyatrán teljesítő, de kívülről annál stabilabb politikai berendezkedésünk eddig igazodott a négyéves ciklusokhoz, nem döccent még a forgatókönyv. Ezúttal azonban a nemzetközi labdarúgás fura urai Katarnak ítélték a világbajnokság rendezésének jogát; az extrém sivatagi forróság miatt a hagyománytól eltérve az év végén zajlik a világszerte százmilliók, milliárdok figyelmét lekötő esemény.

A foci-vb helyett tehát másfajta izgalommal kell most beérjük. Ha már így alakult, régi futballnyarak emlékképei idéződnek fel bennem. Hagyjuk most 1986-ot, az irapuatói katasztrófát vagy az első vb-t, amire emlékszem, amikor 1978-ban Nyilasit és Törőcsiket kiállították a házigazda, majd erős hátszéllel világbajnoki címet nyert argentinok elleni meccsen! Nem a magyar vonatkozás miatt lett életre szóló élmény az 1982-es spanyolországi torna, amelyen először vett részt 24 ország, s ahol a mieink, bár a csoportból kiestek, El Salvador 10–1-es legyőzésével abszolút rekordot állítottak fel.

A teljes cikket a Magyar Hang július 22-én megjelent, 2022/30. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!