Az Európai Bizottság megfogalmazta azokat az ajánlásokat, amelyeket követnie kellene a magyar mezőgazdaságnak, ha uniós forrásokhoz akar jutni. Ezekből az ajánlásokból a környezettel és a fenntarthatósággal kevésbé törődő, a magyar vidéket elhanyagoló ágazati irányítás képe rajzolódik ki.
A következő hét éves uniós költségvetésnek egyik jelentős kiadási fejezete a közösségi agrárpolitika (KAP). Ugyan minden költségvetés tervezésekor előbb jelentősen, majd mérsékeltebben csökkentik a mezőgazdasági forrásokat, mégis az 1 074 milliárd eurós keretköltségvetésből 387 milliárd euró megy majd az agráriumba. Ebből mintegy 12 milliárd euró (4 320 milliárd forint) illeti majd a magyar gazdákat. Itt jegyezzük meg, hogy többek között ez a pénz is az volt, amelyet Orbán Viktor és lengyel kollégája a jogállamiság megkövetelése miatt hosszú időn keresztül blokkolt.
Az uniós költségvetések középpontjában a környezetvédelem áll. Ez vonatkozik a mezőgazdasági kiadásokra is: olyan tevékenységi és termelési formákat finanszíroz az unió, amelyek kimutathatóan járulnak hozzá a környezetvédelmi célok eléréséhez. Ugyancsak cél a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás, a biológiai sokféleség védelme, az ökoszisztéma-szolgáltatások bővítése valamint az élőhelyek és a tájak megóvása. A támogatásokon belül egy új finanszírozási forma az úgynevezett ökorendszerek elősegítése, amely ösztönözni fogja a mezőgazdasági termelőket, hogy az éghajlat, a biológiai sokféleség és a környezet szempontjából előnyös termelési eljárásokat alkalmazzanak.
A tervek tehát készen, a pénz rendelkezésre áll. Most a tagállamokon a sor, hogy kidolgozzák saját nemzeti stratégiai tervüket, amelyeket végrehajtás előtt be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz. Mindezek előtt az Európai Bizottság szakemberei felmérték, hogy az egyes tagállamok mezőgazdasága hogy áll az új rendszerre való felkészülésben és mit kell még tenniük annak érdekében, hogy a közösségi pénzt minél hatékonyabban fel tudják használni. A magyar értékelés meglehetősen lehangoló, mezőgazdaságunk sok területen elérhetetlen messzeségben van az uniós színvonaltól. Különösen igaz ez a kis- és középbirtokokra, s ez a helyzet az egész vidék állapotára is rányomja a bélyegét. Megemlítik, hogy ezek a gazdák számíthatnak a kormányzati támogatásra, ez azonban függőséghez vezet, ami rontja a versenyképességet.
A brüsszeli értékelés többek között megállapítja, hogy a magyarországi gazdasági növekedés „környezetvédelmi és éghajlati szempontból nem tűnik fenntarthatónak”. Megemlítik ennek kapcsán, hogy a a természeti erőforrások állapota „jelentősen rosszabbá vált, többek között a szántóföldi mezőgazdasági gyakorlatok intenzívebbé válása és a gyepek állapotának romlása miatt”. Aggódnak az erdőgazdálkodás és az erdőtelepítés lemaradása miatt, amely kiemelt célja az uniós programoknak. A jelentés rámutat arra is, hogy „Magyarországon nagy a kockázata annak, hogy nem teljesítik a 2020–2029 közötti időszakra vonatkozó ammónia-kibocsátás-csökkentési kötelezettségeket”. Csökkent az ökológiai gazdálkodás részaránya és rendkívül alacsony azon területek nagysága, amelyeket erre a típusú gazdálkodásra alakítottak át.
Az Európai Bizottság sorra vette a mezőgazdaság helyzetének társadalmi következményeit is. Úgy látják, hogy a magas szegénységei ráta mellett „a vidéki területek még mindig számos hátrányt szenvednek, ideértve az alapvető infrastruktúrák és szolgáltatások hiányát, a beruházásokat és az innovációt”. Aggódnak az elöregedés és az alacsony iskolai végzettség miatt, valamint azért, mert a nők gazdasági aktivitása különösen alacsony. Mindezek rontják a vidék megtartó erejét, és elvándorlást eredményeznek, különösen a nők és a fiatalok körében.
A számos ajánlás között a brüsszeli szakemberek megfogalmazzák, hogy „erőfeszítéseket kell tenni a foglalkoztatás, a fizetés, a nyugdíjak és a döntéshozatal terén mutatkozó nemek közötti különbségek megszüntetésére”.
Egyértelműen megfogalmazzák az ajánlások azt is, hogy Magyarországnak támogatnia kell az egészségesebb étrendet is, és meg kell felelnie az egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszereket előállító, természetkímélőbb mezőgazdaságot elváró fogyasztói elvárásoknak. Hangsúlyoznak egy másik tipikus problémát, az alkalmi munkavállalók helyzetét. A bizonytalan, szezonális és be nem jelentett munkaviszonyban állók kapcsán fontos szerepet játszik a jogszabályokban rögzített jogok tiszteletben tartása – olvasható a dokumentumban.
A korábbi KAP-támogatások odaítéléséhez képest jelentős változás várható. A nemzeti stratégiai terveket ugyanis nem csak be kell nyújtani Brüsszelnek, hanem jóvá is kell hagynia az uniós testületnek ahhoz, hogy pénzt is kapjon a magyar mezőgazdaság. Innentől kezdve pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a fenti ajánlásokat megfogadta-e a kormány, vagy eltüntették egy asztalfiókban. Utóbbi esetben a támogatási kérelem is erre a sorsra juthat.
