A világ legjobb dolga. A külvárosi vonat állomásához közel van, itt szállok le leggyakrabban. Kellemes kis hely, lényegében egy szekrény, ami tele van könyvvel. Nem tudom, ki találta ki, de remek az ötlet. Van, hogy csak emiatt hagyom ott az autót és szállok inkább a vonatra, hiszen így bizonyos, hogy kétszer, induláskor és érkezéskor is meglátogathatom. Innen nem illik csak úgy elvinni könyvet, bele is kell tenni valamit. Ezért van nálam mindig olyan könyv, amire már nincs szükség, vagy több példányban van meg. Tehát élő és baráti a kapcsolatom a kis szekrénnyel. Ennek köszönhetem az elmúlt hónapok legizgalmasabb találkozásait.
Az bizonyos, hogy nem megyek el mellette anélkül, hogy bele ne néznék. Hihetetlen kincseket találtam már ott, többek között az Érdekes Újság dekameronját a Légrády testvérek kiadásában, 1913-ból. Benne Balázs Béla, Erdős Renée, Karinthy és mások jobbnál jobb novelláival. Balázs Történetek a Logody utcából című írásával indul a könyv, melynek főszereplője Alice, a festőnő, akinek alakját Lesznai Annáról mintázta az író. Itt a gazdag hölgy, a „hercegnő” egy halálos beteg fiatalembert segít, nemcsak anyagiakkal, hanem jelenlétével is. Így búcsúznak egymástól: „– Így csomagol? – kérdezte tőle. [Alice] – Így. Pakkolom a Svábhegyet, a János-hegyet, meg a Hármashatárt. – Embereket nem lehet így elpakkolni. Kár.”
A könyvben minden író pároldalas bemutatkozó írással kezd. Erdős Renée így fejezi be életrajzát: „Most nyugodt vagyok. Szeretem az életemet és – ki addig csak dalolgattam – most már elkezdek dolgozni.” A 26 éves Karinthy bemutatkozó írásának a vége: „Nem voltam boldog, mert mindig pénzt kellett keresni, hogy megéljek: de hiszek magamban s hiszek a hitemben.”
• Mit árulnak el ezek a könyvszekrények a magyar olvasási szokásokról?
• Milyen kincsekre bukkant Fehér Anikó?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
