Korszellem

Az Агата Кристи orosz rockzenekart a 80-as években alapította Szverdlovszkban Vagyim Szamojlov, Alekszandr Kozlov és Pjotr Maj, majd csatlakozott hozzájuk az ifjabbik Szamojlov, miszerint Gleb. Az együttes főként a 90-es években volt népszerű, szarkasztikus, dekadens, cinikus, helyenként gonosz szövegeinek hála, a dalok meglehetős kifejezőerővel rezonáltak a korszellemre. De hát hogy is ne legyen cinikus és gonosz egy zenekar, amelyet a korszellemen túl az is sújt, hogy alapítói mindannyian egy Azbeszt nevű városban látták meg a mérgezett levegőjű napvilágot. Érdekességként tartható számon, hogy volt az Агата Кристи-nek egy Viva Kalman! című dala is. Ennek mindazonáltal első, sőt második ránézésre sincs sok köze Kálmán Imréhez – noha a magyar operett népszerűsége elsöprő volt a néhai Szovjetunióban –, minthogy egy furcsa emberkéről szól, aki cirkuszi bohócként tengeti önmegalázó életét, és éjjelente meggyilkolássza azokat, akik a leginkább nevetnek műsor közbeni szenvedésein.

Nem sokon múlt, hogy Jacques Cousteau kapitányról nevezzék el magukat Szamojlovék, a fivéreknek ez volt az eredeti javaslatuk, de a többieknek nem jött be. Ha bejött volna, akkor ebben a szövegben meg sem említeném őket. Cousteau kiiktatásának az lett a következménye, hogy a tagok híres emberek neveivel kezdtek dobálózni, és kikötöttek Agatha Christie, a híres krimiírónő mellett. Őt Kozlov javasolta, nem kizárt, hogy azért is, mert egybeestek a kezdőbetűik. A Mihail Kalasnyikov kézifegyver-tervező által tervezett AK–47-esével is egybeestek egyébként. Hogy mindez eleve arra predesztinálta-e az együttest – nomen est omen –, hogy számos dalt írjon és adjon elő gyilkolásokról, háborúskodásokról, megaláztatásokról és egyéb kínokról, jó kérdés, de egy tuti: az Агата Кристи-nek világa és Agatha Christie világa között gigantikus a távolság.

Agatha Christie ugyanis nem szarkasztikus, dekadens, cinikus és gonosz. Ezt mostanában állapítottam meg a saját kútfejemre támaszkodva, amikor több százmillió olvasó nyomdokaiba lépve az írónő rajongójává avanzsáltam. Jobb későn, mint soha, öröm, hogy még mindig képes vagyok belakni számomra ismeretlen territóriumokat.