
A regényes nevű Tóköz többek szerint Árpád-kori öntözőrendszerek maradványait rejti. Van mit tanulnunk őseinktől, és a helyi gazdálkodók már ezen a vidéken is azt szorgalmazzák, hogy tegyünk végre valamit a vízmegtartásért.
A Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna összefolyásánál, a Hanság szélén fekszik egy varázslatos vidék, amelynek nevét a térképek is csak apró betűkkel jelölik: ez a Tóköz. A tájat április közepén az ébredő természet hangjai töltik meg. A fák lombjai még nem takarják a kék látóhatárt, de az ágak már ébredeznek, közöttük cserfes madarak serénykednek. A réteken, a vaddisznótúrások foltjaiban zsíros talaj feketéllik, a mélyebb fekvésű, tocsogós részeken a barna torzsák között felütik a fejüket a fiatal nádszálak zöld lándzsái. A Rábcában és a tájat behálózó csatornákban hűvös vizeket borzol a szél. Az életerős erdősávok bozótosait taposva az ember néha azt sem tudja, hol végződik a csapás, és hol kezdődik a vízfolyás. Aki végigfuttatja tekintetét a tájon, úgy érezheti, ezen a tavaszi pillanatfelvételen minden a helyére került. De a látvány csalóka.
Szerencsés időszakban érkeztem ide, akkor, amikor a tavaszi bő esők vízzel telítették a tájat, és ezt az áldott állapotot a térség minden lakója szikrázó örömmel éli meg. Ám ez nincsen mindig így. Bizony errefelé is előfordul, hogy nem úgy érkeznek a vizek, ahogy kellene. Van, hogy túl kevés van belőlük, ezért a folyóknak csak az alján csordogál egy kevéske, a part menti tájak pedig szomjazásra vannak ítélve. Máskor viszont túl sok jut a jóból, ilyenkor belvíz takarja a szántók egy részét, vagy a felhőszakadások mossák el a domboldal rögeit. Hogy mekkora a baj, azt csak azok tudhatják, akik huzamosabb ideje laknak a Rábaköz hullámzó hátán. Németh Zoltán építész közéjük tartozik. Gyerekkora óta járja a vidéket, és lassan fél évszázada tudatosan figyeli a táj változásait. És egyre nagyobb aggodalommal tölti el, amit lát. Itt nem olyan katasztrofális a helyzet, mint az Alföldön, de a klímaváltozás ezt a vidéket sem kíméli.
• Milyen történelmi jelentőséggel bírnak a Rábaközben található csatornák?
• Hogyan hasznosíthatók az Árpád-kori vízgazdálkodási rendszerek a mai vízmegtartási kihívások kezelésére?
• Milyen szerepet játszhat a tudatos vízhasználat a magyar mezőgazdaság jövőjében?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!