Közvetlensége, gyakori nyilatkozatai ellenére kevéssé ismerjük Ferenc pápát

Másodszorra érkezik Magyarországra Ferenc pápa. Közvetlensége, gyakori nyilatkozatai ellenére kevéssé ismerjük őt, felfogását. Honnan jött, mi határozza meg a katolikus egyházfő szemléletét, mi mozgatja cselekedeteiben.

Jorge Maria Bergoglio súlyos vádakkal terhelten állt az argentin bíróság előtt 2010-ben. A 73 éves bíborost az 1976 és 1981 között fennálló Videla-diktatúrával való együttműködéséről, két jezsuita rendtársa elrablásában vállalt állítólagos szerepéről faggatták egy „tényfeltáró újságíró” cikksorozatát követően. A leendő pápa ártatlansága hamarosan nyilvánvalóvá vált, ám a vádak máig kísérik személyét.

Az első jezsuita és több mint ezer év után az első nem európai pápa 1936-ban született Buenos Airesben. 1998-ban II. János Pál Buenos Aires-i érsekké, 2001-ben bíborossá nevezte ki. Főpásztori életmódja magyar szemmel is szokatlannak tekinthető: lakásában maga főzött, utazásaihoz pedig a tömegközlekedést használta, és rendszeresen felkereste a város szegénynegyedeit. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy a pápává választásakor a Szent Péter téren összesereglett tömegnek egyszerű szavakkal jó estét kívánó új egyházfő a ferences koldulórend alapítójának, Assisi Szent Ferencnek a nevét vette fel. Ferencét, akinek egyik fontos útmutatója a Máté-evangélium jézusi gondolata volt: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között!” Ferenc pápa ebben a szellemben mondott nemet arra, hogy elfoglalja a pápai lakosztályt – máig a Vatikán vendégházában lakik. „Mennyire szeretném, ha az egyház szegény volna, és a szegényekért élne” – mondta a megválasztása után három nappal a világ minden tájáról összegyűlt újságírók előtt.