Az „igazság utáni politika” korában élünk, ahol az Egyesült Államok leendő alelnöke nyíltan bevallja, hogy szerinte egy politikus nyugodtan kitalálhat történeteket a háziállatokat felfaló bevándorlókról. J. D. Vance egy interjúban meg is fogalmazta: miért ne mondhatná egy kampányban azt, hogy a bevándorlók kutyákat és macskákat esznek Springfieldben (ahogy ezt Trump állította – a szerk.) ha a választók erre felfigyelnek, és foglalkozni kezdenek a bevándorlás kérdésével, ami már egyébként is foglalkoztatta őket. Tehát ez a történet az ő igényeiket elégíti ki, még ha soha nem is történt meg.
Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint a jövőben ez a „demokratikus érvelésbe burkolt „post-truth” logika” tovább erősödhet, de azt is hozzáteszi: szerinte ezt nagyon sokáig nem lehet már feszíteni. – Látjuk az Egyesült Államokban, hogy hova vezet. A nagyon erős polarizáció, a törzsi politizálás, az összeesküvés-elméletek terjedése aláássa a demokratikus konszenzus lehetőségét. Közös témák nélkül nem működhet demokrácia. Ehhez képest egyre inkább azt látjuk, hogy a végletekig polarizált társadalmakban már nem az a kérdés, hogy ugyanarról a témáról mást gondolunk-e – ami a pluralista politika velejárója – hanem az, hogy nem ugyanazok a témák, és teljesen mások a tények – mondja a politológus, szociálpszichológus, akinek egyik fő kutatási témája a dezinformáció.
Közben nem csak az álhírek, hanem a mesterségesen gyártott kép-és hangfelvételek is növelik a bizonytalanságot számos országban. Magyarország a Magyar Péterről készült hangfelvételek kapcsán szembesült igazán azzal, hogy ilyen felvételeket könnyebb gyártani vagy manipulálni, mint biztonsággal ellenőrizni egy felvétel hitelességét.
• Mostantól így fogunk élni? Bármilyen hangfelvételre rá lehet majd mondani, hogy manipulált, miközben beindulhat a megtévesztően hitelesnek tűnő kamu felvételek gyártása is?
• Az Egyesült Államokban volt a deepfake-eknek jelentősége az elnökválasztási kampányban?
• Hallunk-e majd európai nagyhatalmak vezető politikusaitól is összeesküvéselméleteket?
• Fent tud maradni egy XXI. századi politikai erő mítoszgyártás nélkül?
• Lehet-e úgy politizálni, hogy mindenki mindenkit lehallgat?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap november 28-ig kapható 2024/47. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
