Külön szoba, külön udvar: Jogellenesen szegregált a váci bölcsőde?

Vácott a Baba utcában évtizedek óta együtt nevelkedtek a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő gyermekek és az átlagos bölcsődések. Ám a bölcsőde egyik évről a másikra szegregációt vezetett be. A Validity Alapítvány az alapvető jogok biztosához fordult.

Nincs olyan magyar jogszabály vagy nemzetközi egyezmény, amely a sajátos nevelési igényű (SNI), fogyatékossággal élő gyermekek szegregációját írná elő, sőt, mindkettő tiltja a hátrányos megkülönböztetést. A fogyatékossággal élő gyermekek fejlődését, legyenek akár autisták, Down-szindrómások vagy pszichés fejlődési zavarral küzdők, az szolgálja legjobban, ha együtt nevelkednek nem SNI-s társaikkal. Magyarországon mégis rendszerszintű probléma az oktatási szegregáció, erre az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága is felhívta a figyelmet 2020-ban közzétett jelentésében. A probléma ráadásul ott is felmerülhet, ahol korábban már évtizedekig inkluzív, vagyis befogadó szemléletet követtek a gyakorlatban.

Ez volt a helyzet a váci Bölcsődék és Fogyatékosok Intézményében is. A Baba utcai intézmény 31 évig folytatott úgynevezett részleges integráción alapuló nevelést: a korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyerekek a bölcsőde speciális csoportszobájába kerültek, a többiek pedig a bölcsődei csoportba, de a szobák egymás mellett voltak elhelyezve, így biztosítva volt a közös játék, a közös ünnepségek. Ezt a szülők is támogatták, ennek tudatában íratták be ide a gyermekeiket. A 2020-as nevelési évtől azonban váratlanul megszűnt ez a gyakorlat, amit a szülők sérelmeznek: a gyerekek azért töltöttek együtt időt, hogy a korai fejlesztésre jogosult kicsik játékos formában tanulhassanak a társaiktól is. A gyerekek a többi gyerektől tanulnak a legtöbbet, így az ide járók hamar fel tudtak zárkózni.