„Az állandósuló, szélsőséges kultúrharc semmiképpen nem segít”

A magyar kultúrának nincs globálisan jegyzett zászlóshajója, miközben a dán film, a román művészfilm vagy éppen a dél-koreai popzene olyan márka, amit rögtön tudnak azonosítani nemzetközi szinten – erről is beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója. 

Az intézetnek nemrég jelent meg javaslatcsomagja arról, szerintük hogy lehetne változtatni ezen a helyzeten. Filippov Gábor elmondása szerint az államnak feladata és lehetősége is, hogy elősegítse a magyar kultúra nemzetközi érvényesülését. Nemcsak azért, mert ez jó a művészeknek, hanem azért is, mert ennek mérhető gazdasági és politikai haszna van. Ehhez azonban el kellene szakadni a kultúrharctól, és a jelenleg nem létező exportstratégiára koncentrálni. – Magyarországon a kultúra hozzájárulása jóval nagyobb is lehetne, főleg az exportban és az országimázsban. Ehhez viszont hosszú távú, kormányokon átívelő stratégiára van szükség. Ahogy arra is, hogy ne azt vizsgálgassuk kényszeresen, hogy egyes alkotók jóban vannak-e az éppen aktuális kormányzattal – fejtette ki az igazgató.

• Mivel akadályozza a kultúrharc a nemzetközi érvényesülést?
• Miért nem elég, ha egy ország világhírű írókat vagy filmeseket nevel ki?
• Túl sokat vagy túl keveset költünk kultúrára?
• Mit tehet az állam a sikerért?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap augusztus 29-ig kapható 2024/34. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!