Tragikusan rosszul sikerült a 2018–22 közötti parlamenti ciklus az LMP számára, ennek következményei egészen a mai napig hatnak. A folyamatos belső ellentétek, kilépések, kizárások megroppantották a párt addig viszonylag stabil, öt százalék feletti választói támogatottságát, a 2019-es választásokon a párt nem tudott bejutni az Európai Parlamentbe. Ehhez képest kisebbfajta csodával ért fel, hogy az LMP nemcsak hogy biztosítani tudta a helyét az ellenzéki összefogásban, de a 2022-es országgyűlési választások után még parlamenti frakciót is alakíthatott, igaz, ehhez az is kellett, hogy a korábbi megállapodást betartva a DK átadott egy mandátumot, így lett meg a képviselőcsoport megalakításához minimálisan szükséges öt fő.

Nagyjából három éve viszonylagos nyugalom van a párton belül, ennek ellenére az LMP helyzete valójában alig jobb, mint néhány évvel ezelőtt. A közvélemény-kutatók egyike sem szokta őket a parlamenti bekerüléshez szükséges öt százalék fölött mérni, sőt, csak 1-3 százalékos támogatottsági sávban található jelenleg a szervezet, az IDEA nemrég pedig csak egy százalékra mérte a népszerűségét. A pártnak nincs országos szervezeti hálója, legalábbis a honlapja szerint csak budapesti és megyei területi szervezeteket tud feltüntetni, vagyis a települések igen nagy részében nincsen helyi szervezete, tagja. Ebből adódóan tevékenysége alapvetően a fővárosra és néhány nagyvárosra koncentrálódik. Kedvező tényező ugyanakkor, hogy tagságának létszáma a korábbi évekhez képest nem zuhant, az LMP sajtóosztályának hozzám eljuttatott közlése szerint a párt jelenleg kétezres regisztrált tagsággal rendelkezik, amely a rendes, valamint a segítői tagi jogviszonyból tevődik össze.

• Mi utal rossz belső működésre?
• Milyen adminisztratív akadálya van a párt hatékony működésének?
• A szervezetieken túl milyen politikai akadály áll az LMP előtt?

A teljes cikket a Magyar Hang március 31-én megjelent, 2023/13. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!