Csak ne érződjön a „kekvaszag”, ne legyen annyira gyanús Brüsszelnek

A kormány a Hun-Ren kutatóintézet-hálózat elnökének iránymutatása alapján megint átszabja a magyar tudományosság egyik legfontosabb bástyáját, az MTA-tól elvett intézményeket: az Európában páriának számító alapítványi egyetemek mintájára kekvásítja (vagyis egy magán-fenntartóalapítvány kezére játssza) őket. A kutatók szerint az átalakítás minimum érthetetlen központosítást, kézi vezérlést és a maradék autonómia eltiprását fogja eredményezni, rosszabb esetben akár százéves kellemetlenkedő intézeteket is megszüntethet a fenntartó, ha épp úgy tartja kedve. Közben a kormány végérvényesen megszerzi a kutatóintézeti ingatlanokat az MTA-tól, és azokat gyakorlatilag privatizálja.

Mindig lehet rosszabb – így foglalható össze a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt kutatóintézet-hálózatának utóbbi néhány éves története. Miután a kormány 2019-ben, gyakorlatilag az összes érintett és sok nemzetközi tudományos szervezet hangos tiltakozása dacára erővel elvette az MTA-tól a hosszú évtizedek óta általa kezelt kutatóintézeteket, sok dolgozó azt hitte, hogy ennél nagyobb csapás már nem érheti őket. A mából visszatekintve azonban már úgy tűnik többüknek, hogy végül is nem is volt olyan rossz az elmúlt öt év. Hiszen bár az intézetek névtábláját szinte hetente cserélni kellett a szervezet érthetetlen névváltoztatásai miatt (már alig emlékszünk rá, hogy Eötvös Loránd Kutatási Hálózat néven indult a ma már valamiért Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózatnak hívott intézmény, de a struktúrában nagyjából fennmaradt a status quo.