A fizetésem majdnem fele megy el lakbérre. Óriási segítség lenne, ha a munkáltatóm – egy multicégről van szó, tehát van remény – havi 150 ezer forintot adna lakbértámogatásként. Annak azonban nem örülnék, ha cserébe csökkentené az alapbéremet, vagy kevesebb fizetésemelést adna – mondta lapunknak egy 29 éves fiatal, aki jelenleg havi 220 ezer forintot fizet egy belvárosi, 30 négyzetméteres bérlakásért. Ő az egyik célpontja a kormány megfizethető lakhatást célzó terveinek, amire már évek óta várt a szakma.
2014 előtt egy jól kereső szingli – esetleg némi hitellel – még tudott budapesti lakást venni, ma meg komoly szülői segítség vagy (házas)társ nélkül képtelen megfizetni az életkezdéshez szükséges több tízmilliós lakást, ami nem egy lyuk, és nem a világ végén van. A 2015-ös bázisévhez viszonyítva a lakásárak közel megháromszorozódtak, a robbanásszerű drágulást pedig jórészt épp az Orbán-kormány idézte elő bőkezű támogatási politikájával. A jobb módúak rájöttek, hogy az ingatlan mekkora üzlet lehet, ám a kínálat ezzel nem tudott lépést tartani, miközben a szegényebbek közül egyre többen szorulnak ki az ingatlanvásárlói körből.
• Kinek a pénzét, és hogyan használná a kormány az ingatlanpiac élénkítésére?
• Miért nehéz igénybe venni a kedvezményes, ötszázalékos lakáshitelt?
• Vajon várható-e az ingatlanárak mérséklődése, vagy továbbra is az ingatlanfejlesztők járnak jól, ahogy a kormány korábbi lakástámogatási rendszerében mindig?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap december 12-ig kapható 2024/49. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
