Meglepően készületlenek vagyunk azzal kapcsolatban, mi lesz egy év múlva – mondja Lányi András a Magyar Hangnak adott interjúban. Elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta most talán a legnagyobb a társadalom kettészakadtsága? Erről is kérdeztük többek közt a filozófust, aki megosztottságunkat legalább félezer évesre teszi. Valahogy a magyar történelem úgy alakult szerinte, hogy főellenségnek mindig a másik magyart tekintettük. Ha nem lenne paradoxon, azt mondaná, ez a megosztottság tartja össze az országot, miközben mérgezi is a légkört. – Legfeljebb az változik, hogy épp kuruc-labanc, népi-urbánus, bal-jobb vagy másféle ellentétről van szó. Nem gondolom, hogy ma ez élesebb lenne, mint bármikor. Inkább azt, hogy amikor a politikai változás lehetősége felmerül, akkor aktivizálódnak ezek az indulatok. A bizalmatlanság, az előítéletek a másik oldallal a szemben. De gyanítom, hogy ezek a törésvonalak igazából bennünk magunkban lappanganak. A másik magyarban azt gyűlöljük, amit magunkban elfojtottunk – mondta Lányi András.
Most viszont azt látjuk, hogy sokan, akik mérsékeltebbek, rémülten menekülnek inkább a közélet figyelésétől. Hiszen ahogy beleolvasnak a hírekbe, politikusi megszólalásokba, rögtön jön a poloskázás, kullancsozás, mindenféle hazaárulózás. A lelki egészség őrzése érdekében sokan inkább kerülik az egészet. – Ez az egyik legfőbb bűne a rendszernek. De a populista politika, a szélsőséges demagógia eluralkodása, sajnos, világjelenség. Valószínűleg az úgynevezett szociális média megnövekedett jelentőségével függ össze. A közbeszéd a kommentelők színvonalára süllyedt, akik a nyilvános illemhelyek faláról vett stílust és nyelvezetet honosították meg a közéleti vitákban. Igen, ez nagyon megnehezíti a nyilvános párbeszédet. Elképesztő, hogy néhány évtized alatt mennyit hanyatlott a közbeszéd minősége, hogyan nyert polgárjogot a közönséges szitkozódás, káromkodás. De küzdeni ez ellen is csak a nyilvánosság színterein lehet. Például azzal, ha nem engedsz az igényeidből, és a kattintásvadászat kedvéért nem teszel engedményt a demagógiának – fejtette ki véleményét az író-filozófus.
• Az értelmiségnek van elég hatása a társadalomra?
• Bízhatunk a jövő évi változásban?
• A digitális megfigyelőrendszerektől mennyire kell tartanunk?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap június 12-ig kapható 2025/23. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
