Ötvenkét évvel ezelőtt az emberiség egyik legnagyobb technikai bravúrját érte el a Hold meghódításával. Az Apollo–11 teljesítménye olyasmi, amire az egész emberiség büszke – lehetne. A Holdra szállás témája manapság mégis a konteók kapcsán kerül leggyakrabban terítékre. Egy izgalmas felmérés azt is bemutatta, a magyarok szerint járt-e egyáltalán ember a Holdon.
Az Apollo-program története egy beszéddel kezdődött el 1961. május 25-én, hat héttel Gagarin űrrepülése után. Bár Alan Shepard május 5-ei útjával az Egyesült Államok tartotta a lépést a szovjetekkel, de akárcsak az űrverseny többi mérföldkövének esetében, ezúttal is csak követni tudták a vetélytársukat. Márpedig a hidegháború közepén a második hely kudarccal ért fel a nyugati közvélemény szemében. A Fehér Ház távlati célt tűzött ki a nem sokkal korábban megalapított NASA számára, amellyel a szovjet űrprogram elé vághattak. Ahogy Kennedy elnök hatvan évvel ezelőtt fogalmazott: „Az évtized végéig embert küldünk a Holdra és onnan épségben vissza is hozzuk”. Ambiciózus ígéret, főleg, hogy ekkor még semmi sem állt rendelkezésre a későbbi Apollo-program során használt eszközökből.
A NASA azonban olyan mértékű anyagi (és politikai) támogatást kapott, amilyet addig és azóta valószínűleg csak a hadsereg projektjei élvezhettek.
• Mit gondolnak itthon az emberek a Holdra szállásról?
• A kétkedők mivel magyarázzák szkepticizmusukat?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
