Sír a szátok, mert nektek semmi nem elég. Hogy a lényegre térjek, Tóni megmondta a tutit: parasztgyerek nem urizál. Én meg panelgyerek voltam, értem a lényeget. Az például, hogy tavasszal 1,2 millió forintos széldzsekiben ment ebédelni a Főnivel, nem rongyrázás, hanem praktikum. Miért, te mit vennél fel?
Vannak dolgok, amiket viszont nem értek. Azon borzonganak, hogy drágák az albérletek. Akkor az ilyen miért nem vesz magának lakást? Kifizeti, nincs főbérlő, nincs kaució, nincs matekozás. Elég csak belelapozni a hírekbe, a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) megírta, hosszú évek után először nem egy budapesti közterületen volt a legmagasabb a lakóingatlanok négyzetméterára tavaly. Mondjuk, iparkodhatnának, majd oda is szólok, mert már idén van, mindenesetre 2023-ban az első helyen a balatonfüredi Aranyhíd sétány állt, ahol átlagosan 2,64 millió forintos négyzetméteráron adtak el ingatlanokat. Közel kétszáz milla egy 60 négyzetméteres kecóért.
Az elithez tartozom, vannak kötelezettségeim. Ellaknék én szállodákban is, a Gellértet például kifejezetten a szupergazdag ázsiaiaknak, és nekünk újítja fel a Főni veje, Pisti, de a faterom szólt: nekem is saját lábra kell állnom, ehhez viszont muszáj saját ingatlannal rendelkeznem. Nem mintha nem írták volna a nevemre a fél Dunántúlt, de az öreg szerint kellene egy tisztességes legénylak is, hogy megtudjam, milyen az élet.
Kemény, ezt most elárulhatom.
• Senki nem veszi fel a kaputelefont, sem a tulaj, sem a komornyik
• A ház panorámás, a lakás földszinti és belső udvarra néz
• Miért döntöttem végül úgy, hogy inkább megveszem magamnak egész Kiskunlacházát?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
