Így verte szét a NER a lengyel–magyar barátságot
A két nemzet barátságát hirdető molinó 2017 novemberében Krakkóban (Fotó: AFP via Europress/Beata Zawrzel)

A két ország parlamentjének 2007-es döntése nyomán minden évben március 23-án ünnepeljük a magyar–lengyel barátság napját. A történelmi előzményekről és a barátság közelmúltbeli elillanásáról Mitrovits Miklós történész-polonistával beszélgettünk, akit idén Bem József-díjjal tüntettek ki, de azt átvenni nem volt lehetősége.

A rossz hírt egy barátom osztotta meg a múlt héten, mint a mai magyar állapotokra jellemző esetet: a két testvérváros, Óbuda és Varsó Bemowo kerülete 2010 óta minden évben egy magyar és egy lengyel állampolgárt tüntet ki a Bem József-díjjal. Idén az óbudai önkormányzat döntése alapján magyar részről a lengyel–magyar kapcsolatok és barátság elmélyítése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért Mitrovits Miklóst részesítették az elismerésben, ám a díjátadó ünnepség politikai okok miatt elmaradt. Ahogy a történész a Facebookon írja: „Bemowo kerülete úgy döntött, hogy nem akar magyarokkal érintkezni és ezt most tudomásul kell vennünk. Egy olyan kerületről van szó, amelyben Petőfi Sándornak és Bem Józsefnek is van szobra, amely eddig a magyar–lengyel barátság egyik biztos tartópillére volt.”

Az ügy apropóján kerestük fel Mitrovits Miklóst, aki megerősítette: a visszautasítás nem személyének szól, hanem annak a politikának, amit a magyar kormányzat nemzetközi téren, illetve Lengyelországgal szemben képvisel. A helyzet súlyosságát jelzi: annak ellenére határoztak így, hogy Óbuda ellenzéki irányítású kerület, és Bemowo is a Donald Tusk-féle Polgári Platform vezetése alatt áll.

A történész úgy véli, ilyen mélypontra a két ország, a két nép viszonyában soha nem volt példa. Annak ellenére sikerült tönkretennie a hazai politikai rendszernek a két nép és a két ország kapcsolatát, hogy azok tekintélyes múltra tekintenek vissza, még a honfoglalás előtti időkben kezdődtek. Kevéssé közismert, de ennek köszönhető, hogy a magyar nyelvben nem a későbbi polán, hanem a régebbi vezető törzs, a lendzian nyomán születhetett meg a Lengyelország elnevezés. (Régészek egyébként a lendzian törzs településterületén, Przemysl környékén ősi magyar sírokat is találtak.) A nagyon régi kapcsolatból ugyanakkor nem következne feltétlenül a mostanáig legendásnak mondott jó viszony.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap március 27-ig kapható 2025/12. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!