A régiós országokat összehasonlító sorozatunkban elérkeztünk a méreteiben is legnagyobb vetélytárshoz, Lengyelországhoz, amely többek között az ország nagyságából adódóan sokkal kevésbé kitett a külgazdasági kapcsolatoknak, mint hazánk. Náluk kisebb az export jelentősége, sokkal inkább zárt a gazdaság, mint a magyar. A 38 milliós lakosság négyszerese a magyarnak, így a vásárlóerő is jelentősen nagyobb. A nagy belső piachoz igazított gazdálkodásnak köszönhetően a rendszerváltás utáni lengyel fejlődést sikertörténetként emlegetik, hiszen 1991–2020 között 36 százalékpontot közeledtek az unió átlagos fejlettségéhez. Ettől jelentősen elmarad a magyar felzárkózás tempója: hazánk ezalatt 17 százalékpontos felzárkózást produkált. Lengyelország megelőzött minket, és már előttünk áll az unió átlagos fejlettségének 79 százalékát elérve, miközben mi csak 77 százalékig jutottunk. A gyorsabb tempót magyarázza, hogy nekik sokkal mélyebből kellett felkapaszkodniuk, illetve jelentős könnyebbséget jelentett, hogy az induláskor sikerült elérniük a szocialista idők alatt felhalmozott adósság elengedését, ami nálunk szóba sem került.
• Mikor gyorsult fel a lengyelek fejlődése?
• Melyik gazdasági ágazat fejlesztésére helyeztek külön hangsúlyt Lengyelországban?
• Vajon túl van-e a lengyel gazdaság a közepes fejlettség csapdáján, amelybe beragadni látszik hazánk?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
