Sorra zárnak be a postaépületek az országban, de mi lesz az épületekkel?
Az erdőhorváti bezárt posta (Fotó: Magyar Hang/Szabó Zsolt László)

Minden jel szerint egyre kevésbé éri meg postahivatalt fenntartani. A nagy lendülettel zajló átszervezés üres postahivatalokat is hagy maga után a nagyvárosokban és a falvakban egyaránt, a kistelepüléseken ráadásul a központban. A változás üteméről a Központi Statisztikai Hivatal adatai mondják el a legtöbbet: a Magyar Posta 2020 óta a saját szolgáltatóhelyeinek felét bezárta, 2440 saját postából 2024-re 1305 maradt. Eközben jelentősen nőtt az alvállalkozásba adott szolgáltatással és a mobil postával ellátott települések száma az országban. Mi történhet az üresen maradt hivatalokkal?

Egy postahivatalt nem lehet csak úgy eltüntetni. Kiüríthetik, elvihetik a csekkolvasót, leszerelhetik a postakürtös világító berendezést, elfüggönyözhetik az ablakait. A postából azonban valami mindig marad: a piros levélgyűjtőláda. A lebetonozott levélgyűjtő és a postaépület olyan, mint a bezárt vasútvonalakon a sín és a vasútállomás.

Az üres posta a városban jobban elvész: „Ürítés minden munkanap” – olvasom a ládán a szolnoki Károly Róbert utcai egykori hivatal, valójában tanposta épülete előtt. A környéken lakók nem tudták, ürítik-e egyáltalán, de valójában azt sem: mikor láttak bárkit levelet feladni. – Középen kell bemenni – mondta a téblábolásomat látva egy elegáns nő a parkolóban. A bentről kiszűrődött fények, a postazöld korlát és a magyar zászló tévesztett meg bennünket. Aztán nyílt az ablak, izgatott, fehérbe öltözött lányok tekintettek ki rajta: nem posta, hanem a Vásárhelyi Pál Technikum egészségügyi kabinetje működik az épületben.

A háromszintes, modernnek látszó épület egyike annak a hét szolnoki postahivatalnak, amelyre a 2022-es nagy postabezárási hullámban került lakat. Ezek közül később egyet nyitottak vissza. A szóban forgó Károly Róbert utcai postát nem. A kézbesítő vállalat az „Európát sújtó és elhúzódó szankciós energiaválság miatti” takarékoskodással magyarázta a megszűnést. Hozzá legközelebb a vasútállomáson működő posta van, de mint a környékbeliektől hallottam: sokan inkább az 1-es postára (Baross út) járnak. Az ügyintézők szakmai felkészítése pedig már nem tanpostán, hanem telephelyeken történik – írták adatigénylésünkre, amihez azért kényszerültünk folyamodni, mert a Magyar Posta nem válaszolt a sajtómegkeresésünkre.

• Hogyan sikerült életet lehelni Tarnaszadányban, Debrecenben és Berettyószentmártonban a postába?
• Milyen előnyeit látja a Posta annak, ha vállalkozások szállnak be a működtetésbe?
• Milyen tervei vannak a kormányzatnak a bezárt postaépületekkel?
• Miért örülhetnek a postások a nemzeti konzultációs íveknek?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 8-ig kapható 2025/18. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!