Sokféle lift működik a világban, suhannak le és fel, lakó- és irodaházban, toronyépületben, számtalan helyen. A legtöbbet állítólag számítógép vezérli, de én ezt, már bocsánat, nem hiszem. Csakis a véletlen állhat a dolgok kiszámíthatatlan alakulása mögött. Vagy ismeretlen erő… Az is lehet, hogy a lift maga dönt, mikor melyik emeleten fog megállni. Nem tudjuk kiismerni. Néha lassú, mint a személyvonat (minden állomáson megáll), máskor rakoncátlan és akaratos vagy éppen készséges; siet, hogy időre célhoz érj. Kell-e belépéskor köszönni, ez illemi probléma, én megteszem, de sok a modortalan. Ha a lift makacs és nem indul, jobbára csak túl van terhelve. Ezt az ajtótól legtávolabb álló állapítja meg azonnal. Valakinek ki kell szállni! – parancsolja fennhangon. Aztán a lift választott emeleteden szélsebesen átrohan. Nem csodálkozol. Az embernek az az érzése, mintha lennének itt is protekciósok, előbb célhoz érnek, noha utánad jöttek.

Már a liftajtó előtt különleges viselkedésformák törnek elő. A sorban az összetartozás érzése hangulatos beszélgetést is előhívhat, közben szótlan türelmetlenek előre tolakszanak. Vajon melyik gombot tanácsos nyomni, hogy a lift ott álljon meg, ahol várakozol? Állítólag léteznek taktikák, de a liftet képtelenség becsapni. Sajátos események is gyakran zajlanak, mint Garry Marshall Pretty Woman (Micsoda nő!) című filmjében, amikor Edward az elegáns Beverly Hills-i hotelben szobára viszi Vivient, aki miniszoknyában, combját mutogatva szándékosan hergel egy prűd házaspárt. A szállodák liftje amúgy is különös világ. Sok nációval találkozol, helló – motyogod belépéskor, vigyorogsz feszengve; nyolc–tíz idegennel egy légtérben, ez zavarba hoz, mindig akad okos precíz, mondjuk, egy japán, ő nyom gombot mindünk helyett.

Bécs, Hilton. Feleségemmel szobánkból az orvoskongreszszus díszvacsorájára igyekszünk, a liftek zsúfoltan repkednek; el ne késsünk, egy oldallépcső mellett döntünk; hat emelet lefelé, annyi baj legyen. A földszinten vesszük észre, ez a személyzeti lépcső, az étterem konyhájában kötünk ki. Derűsen kitessékelnek.