Listázást nem vezérel jó szándék

Hét év elteltével ismét emberek tömeges – vagy annak ígérkező – listázásához nyúlhat a kormánymédia, illetve a kormánypárti politika. Akárcsak a 2018-as Figyelő-lista idején: akkor a Soros György által támogatott szervezetekkel összefüggésbe hozott személyekről közölt hosszú felsorolást az addigra Schmidt Mária érdekeltségébe került, később megszűnt hetilap. De olyanok is felkerültek a listára, akik egyszerűen csak uniós támogatásra pályáztak, sőt olyanok is, akik a megjelenésekor már nem is voltak az élők sorában.

A kormánypárti Origo nemrég a Lakmusz tényellenőrző portál szerkesztőségének tagjait vette sorra egy írásban, de azt ígérik, még folytatják a sorozatot. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már nem az egész cikket, csak a névsort osztotta meg a közösségi médiában, listázásra emlékeztető felütéssel: „Ideje, hogy megismerjék minél többen a nevüket, arcukat, életüket”, „lejáratásra és megbélyegzésre fizetett bértollnokok kerülnek bemutatásra” – írta a frakcióvezető. A szerzők „bűnlajstromában” olyasmik szerepelnek, hogy valaki a Horn Gábor vezette Republikon Intézetnél volt gyakornok – amely kapott külföldi támogatást –, megkapta a MÚOSZ sajtódíját, vagy éppen a Magyar Narancsnál dolgozott.  A Figyelő-listán, valamennyire hasonló szellemben „Soros György zsoldosait” sorolták fel. Ha mindez fenyegetőnek tűnik, az nem véletlen: így látta a Fővárosi Törvényszék is, amely négy évvel a Figyelő-lista megjelenése után elsőfokú ítéletben kimondta, hogy a lista „jogsértő és félelemkeltő” volt.