„Csupa boomer hoz döntéseket”
Moziterem Magyarországon (Forrás: Cinema City PR)

Tizenhárom év után újra megrendezik a Magyar Filmszemlét. A Most vagy soha! nem nevezett, pedig örültek volna neki. A rangos szemlébe új életet lehelő Muhi Andrással, illetve Szilágyi Fanni és Ulrich Gábor zsűritagokkal beszélgettünk.

Itt nem forgatni kell, hanem ordítani – Jancsó Miklós szavaival ért véget a Magyarország 2011 című, többrendezős társadalmi látlelet. Egy korszak is zárult ekkor: a Magyar Filmszemle eddigi utolsó, 2012-es kiadásán vetítették a filmet. Jancsó nyitotta a fapados filmszemleként emlegetett rendezvényt, melyet akkor az Urániában és a Toldiban tartottak. A kapcsolódó Krétakör-konferencián pedig Esterházy Péter szőtte tovább a fenti mondatot: „Szerintem meg filmesnek forgatnia kell. Ha van ordítás, akkor az ordításról. Vagy a forgatott legyen az ordítás.”

„Én kellettem hozzá”

A rá következő évben már új magyar nagyjátékfilmet sem mutattak be, kényszerűen el is maradt a közel ötvenéves, az első időszakban Pécsett megtartott fesztivál. Tizenhárom évnek kellett eltelnie az újraindulásig. Pedig akadtak kifejezetten sikeres időszakai is eközben a magyar filmnek, noha az egyablakos filmtámogatási rendszer szakmai kritikák sorát váltotta ki. Andy Vajna halálával aztán új korszak jött, a Nemzeti Filmalapból pedig Nemzeti Filmintézet lett. A támogatásokat az utóbbi öt évben már egy egyre szűkülő produceri kör csatornázta ki, illetve az összegek jelentős része nagyot bukó történelmi presztízsprojektekre ment el.  

Hiába lett viszont a független vígjáték oximoront is előállító Herendi Gábor-film, a Futni mentem a rendszerváltás utáni egyik legnézettebb magyar mű. Hiába, hogy a Hadik, a Most vagy soha!, a Blokád vagy a vígjátékok közül a Lepattanó közel sem hozta azt, amit vártak volna tőle. A hatalom, úgy tűnik, továbbra sem vonja le a tanulságokat. A pályázati rendszerből kiszorított alkotók így független filmezésre álltak át, az elmúlt évben több hasonló produkciót is bemutattak. Nem is kevés sikerrel: a szatirikus oktatási tabló, a Fekete pont szintén vonzotta a nézőket a mozikba. Ott lesz ez a film is a február eleji, a Corvinban életre hívott Magyar Filmszemlén, ahogy az elmúlt két év sok más alkotása. De mi kellett ahhoz, hogy 13 év után lehetségessé váljon a folytatás?

Erről is olvashat a cikkben:
• Mi miatt motiválja a Filmszemle újraindítása Muhi Andrást?
• Jönnek-e újabb ínséges évek a magyar animációban?
• Hogyan reagált Káel Csaba a szemle megszervezésének ötletére?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap február 6-ig kapható 2025/5. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!