Egy éve jelentették be a magyar kultúra gigaszervezete, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) létrehozását, de a központosítás nem oldhatta meg a problémákat. Már a Demeter Szilárd vezette „kulturális holding” megalapításakor sejteni lehetett, hogy a hangzatos szólamok mögött a megszorítás szándéka rejtőzik. A Nyilvánvaló bajokra azonban aligha gyógyír a drasztikus költségcsökkentés.
Mint ismert, Csák János akkori kulturális és innovációs miniszter tavaly februárban büszkélkedett el a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ néven megvalósuló óriás szervezettel, amely Demeter Szilárd vezetésével egyesíti magában a Magyar Nemzeti Múzeumot (MNM), a Petőfi Irodalmi Múzeumot (PIM), az Országos Széchényi Könyvtárat (OSZK), a Magyar Természettudományi Múzeumot (MTTM), az Iparművészeti Múzeumot (IMM), valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot (MKVM). Később Széchényi Ferenc nevét ejtették, a holding szimplán MNMKK lett.
Akkor több forrásból is úgy értesültünk, hogy a kormány 20 százalékos költségcsökkentést irányzott elő. A megszorítás szükségességéről árulkodott a 2024-es költségvetés is, amelyben a közgyűjtemények működési költségét 15 százalékkal karcsúsították. Holott elvonás helyett bőkezű támogatásra lenne szüksége a területnek, erről beszélt legalábbis Demeter tavaly novemberben, az MNMKK működését bemutató sajtótájékoztatón. A Magyar Hang kérdésére akkor elárulta, hogy a közel 1700 alkalmazottat foglalkoztató központnak csak az épületek felújítására legalább 150-200 milliárd forintot kellene költenie.
• Mennyi pénzre lenne szükségük Demeter Szilárd szerint?
• Mik jelzik a dolgozók szerint, hogy problémák vannak?
• Mik azok a „túszul ejtett” műkincsek?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
