Magyarország az orosz befolyás árnyékában

Hogy Oroszország „magasabb rendű, mint a rothadó Nyugat” gyakran, s többnyire ebben a formában ismételgetett érv mifelénk mostanában – például a kormánysajtó különböző hangszerelésű cikkeiben. A hanyatló, haldokló, rothadó Nyugatról elég sokat hallhattunk az államszocializmus idején is. Akkoriban fogalmunk sem volt arról, hogy a nagy agóniáról szóló gondolat valójában jóval korábbi, visszanyúlik a cári időkbe, a bolsevikok csupán leleményesen a saját rendszerükhöz igazították.

Szergej Uvarov, az Oroszországi Tudományos Akadémia elnöke már a XIX. század elején emlegette a pravoszláv és önkényuralmi Oroszországnak a rothadó Nyugattal szembeni magasabb rendűségét. Igaz, ő is csak egy még régebbi ideát elevenített fel. A vallásos tartalommal telített orosz küldetéstudatét. Ennek központi eleme, hogy a Gondviselés Moszkvát harmadik Rómaként – a második Róma, Bizánc 1453-as török kézre kerülése után –, Oroszországot pedig „új Izraelként” arra jelölte ki, hogy a pravoszláv hitet őrizze és terjessze az „első Róma” és a hozzá kapcsolódó államok és társadalmak eretnekségével, romlottságával szemben. A felfogás értelemszerűen járt együtt Kelet és Nyugat – többnyire szellemi – ütközésével (ami természetesen a pragmatikus politikai szövetségek megkötését sohasem zárta ki).

•Milyen törekvések határozták meg Moszkva lépéseit?
• Mit jelentett számunkra a változó színezetű orosz hatalommal való nexus?

A teljes cikket a Magyar Hang november 18-án megjelent, 2022/47. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!