Soha nem felejtem el a két évtizeddel korábbi téli kirándulást a Fertő tónál, ahol a nemzeti park természetvédelmi felügyelőjével pirkadatkor indultunk el madárlesre, a közönség által nem látogatható területre. Maga a Fertő tó egy alacsony vízmélységű, az aszályos időszaknak kitett, évszázadonként kiszáradó, állandó partvonallal nem rendelkező szikes sztyepptó, nádrengetege európai jelentőségű madárparadicsom, fészkelnek itt nagykócsagok, gémek, nyári ludak, üstökösrécék, gulipánok és széki lilék. Vonulási időszakban szinte minden európai vízimadár faj előfordul itt, csörgő-, és cigányrécék, vetési ludak, a ragadozók közül rétisas, halászsas és vándorsólyom. A Fertő tó a Fertő–Hanság Nemzeti Park, nemkülönben a Világörökség része, nemzetközi védelem alatt álló vizes élőhely, Ramsari terület. Kirándulásunk idején a befagyott tó jege csillogott a sűrű nádas kis vízfoltjai között, mi egy kis földnyelven óvakodtunk befelé, és figyeltük a zsákmányszerzésre induló vízimadarak sokszínű seregét, hallgattuk jellegzetes hangjukat. Szikrázó nádasok és a természet hangos csendje.
Az érintetlen természet már a múlté. Aki ma a Fertő tó korábbi szabadstrandját szeretné használni, egy évek óta lezárt területhez érkezik, és a kerítés mögött építőanyagot szállító teherautókat és munkagépeket lát. Közpénzből épül a Fertő tavi NER-birodalom vitorláskikötője, majd a következő fázisban szálloda, parkoló, sport és szabadidős létesítmények. A beruházás kivitelezője természetesen a Mészáros birodalom egyik cége. Az, hogy a közvetlenül vízpartra tervezett szállodának áldozatul esik a Világörökség részét képező cölöpházsor, az ugyan kit érdekel?
Erről is olvashat a cikkben:
• Mi történik Tatán?
• Megmenthető-e a Balaton?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
