„Ha már nem is üstökös Márai, de bizonyosan állócsillag a magyar irodalomban”
Márai Sándor szobra Kassán, Gáspár Péter alkotása (Fotó: Wikipédia)

Maradj végül egyedül, a műved fog önmagáért beszélni. Márai Sándor előszeretettel ismételgetett gondolata ez, melyet – mármint irodalmi és egzisztenciális magányát – életére nézve készek is vagyunk elfogadni. Holott melyek voltak az elmúlt években is a Márai-világ fontos új megjelenései? A feleség, Márai Ilona (Lola) ezerhétszáz oldalas naplója vagy Ötvös Annától a Lola könyve – a rejtőzködő feleségről, Matzner Loláról a mostani olvasók már jóval többet tudhatnak, mint a korábbi évtizedek Márai-kedvelői. De vajon még 2025-ben is egyik fő világirodalmi exportcikkünknek számít? És itthon hányan forgatják a Füves könyvet vagy az Egy polgár vallomásait? Az 1900. április 11-én, 125 éve született Márai Sándor évfordulója jó alkalmat teremt arra, hogy kultuszának ismét a nyomába eredjünk.

– Több mint négy évtizedes kizártság után Márai Sándor ellenállhatatlan erővel jelent meg a magyar irodalmi életben a rendszerváltozás pillanatában. Sikere teljes volt, még a politikai diskurzusban is megjelent. Amíg a Fidesz a polgárság eszméjét hirdette, vezetőinek megszólalásaiban szinte obligát módon ott volt egy-egy Márai-idézetet – idézi fel megkeresésünkre Szávai János, A kassai dóm című esszékötet szerzője. Az irodalomtörténész elmondása szerint a hazai kultusz megszületéséhez hozzájárult az a tény is, hogy a kilencvenes években Márai hirtelen betört a világirodalom áramába. Az olasz sikereket követték a német és francia nyelven elért eredmények. A kilencvenes évek végén egyenesen harcot vívott egymással két nagy francia kiadó a jogok megszerzéséért, és nem a híres Gallimard, hanem az Albin Michel került ki ebből győztesen.

Szávai úgy látja, a 2010-es évekre a fogadtatás szenvedélyessége valóban megtört, a Márai iránti érdeklődés mégsem csökkent. Az ELTE-n hat éve megrendezett nagy Márai-konferencia azt jelezte az irodalomtörténész szerint, hogy Márai, „ha már nem is üstökös, de bizonyosan állócsillag a magyar irodalomban”. A kötetek pedig szerencsére sorra jönnek ma is ki – újdonságok, mint az említett Lola-könyvek, illetve újrakiadások.

• Hogyan alakult Márai Sándor kultusza az elmúlt másfél évtizedben?
• Miként ápolják Kassán az örökségét?
• Hogyan emlékezett vissza Márai Lola az együtt töltött időkre?

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!